Alaposan átírnák a katát – Havi 130 ezer forintos adó és új 40 százalékos teher is felmerült

Komoly változtatások lehetőségét vetette fel a kisadózó vállalkozók tételes adójával kapcsolatban egy friss szakértői számítás. A jelenlegi havi 50 ezer forintos kata helyett akár 125–130 ezer forintos összeg is indokolt lehetne, emellett a céges számlázás visszaengedése és új, 40 százalékos adóterhek is szóba kerültek. Fontos azonban, hogy egyelőre semmilyen döntés nem született a kata 130 ezer forintra emeléséről. Az összeg Angyal József okleveles adószakértő szakmai javaslatában szerepel, vagyis nem elfogadott kormányzati intézkedésről van szó – írja a Pénzcentrum.

Egyre nagyobb lett a különbség
A probléma egyik gyökere, hogy a kata havi összege hosszú ideje 50 ezer forint, miközben a minimálbér jelentősen megemelkedett. 2026-ban a minimálbér havi összege 322 800 forint, a katás vállalkozóknál figyelembe vett társadalombiztosítási ellátási alap azonban mindössze 108 ezer forint. Ez elsősorban hosszabb távon okozhat problémát. A nyugdíj és több társadalombiztosítási ellátás megállapításakor ugyanis nem az számít, hogy a vállalkozó ténylegesen mennyi bevételt szerzett, hanem az adózási szabályok szerinti ellátási alap.

Innen jött a 130 ezer forintos kata ötlete
A kata 2013-as bevezetésekor egészen más volt az arány. Az akkori 98 ezer forintos minimálbérhez 81 300 forintos ellátási alap kapcsolódott, vagyis az utóbbi a minimálbér mintegy 83 százalékát tette ki. Angyal József azt számolta ki, hogy mekkora összegre lenne szükség, ha ezt az eredeti arányt 2026-ban is fenn akarnák tartani. A 322 800 forintos minimálbér 83 százaléka körülbelül 267 924 forintos ellátási alapot jelentene. A szakértő számítása szerint ehhez hozzávetőleg havi 124 585 forintos kata tartozna. Innen ered a 125–130 ezer forintos összeg. Ez ugyan szakmai szempontból értelmezhető az elmúlt években elmaradt korrekcióként, egy vállalkozó számára azonban nagyon komoly pluszkiadást jelentene.

Évente 960 ezer forinttal kellene többet fizetni
A jelenlegi havi 50 ezer forintos kata éves szinten 600 ezer forintos kiadást jelent. Ha a havi összeg 130 ezer forintra emelkedne, akkor egy teljes év alatt már 1 millió 560 ezer forintot kellene befizetni. Ez havi 80 ezer, éves szinten pedig 960 ezer forintos többletet jelentene. A változás különösen az alacsonyabb bevételű kisvállalkozókat érintené érzékenyen. Egy havi 500 ezer forintos bevétellel rendelkező katás jelenleg éves bevételének 10 százalékát fizeti ki tételes adóként. A 130 ezer forintos havi összeg mellett ez az arány 26 százalékra emelkedne, még az egyéb vállalkozási költségek levonása előtt.

A céges számlázás is visszatérhetne
A szakértői javaslat nem csupán a havi összeg emeléséről szól. Az egyik legjelentősebb változás az lehetne, hogy a katások ismét számlázhatnának cégeknek. A 2022 óta működő új kata egyik legfontosabb korlátozása, hogy főszabály szerint csak magánszemélyektől szerezhetnek bevételt a rendszerben maradó vállalkozók. Ez jelentősen leszűkítette azok körét, akiknek a kata megfelelő adózási forma lehet. A felvetés szerint önmagában a céges számlázás még nem bizonyítja, hogy valójában bújtatott munkaviszonyról van szó. Egy fotós, informatikus, grafikus vagy más szolgáltató valódi vállalkozóként is dolgozhat több vállalkozásnak.

Hatmillió forintnál húznák meg az egyik határt
A céges számlázás visszaengedése mellett ugyanakkor megjelenne egy korlát is. A javaslat alapján ugyanattól a megrendelőtől évente 6 millió forintig lehetne a normál katás szabályok szerint bevételt szerezni. Az ezt meghaladó részre már 40 százalékos különadó vonatkozna. Ha például valaki egyetlen cégtől évente 8 millió forint bevételhez jutna, a 6 millió forint fölötti 2 millió forint után kellene megfizetnie a 40 százalékos terhet. Ez ebben a példában 800 ezer forintos különadót jelentene. A cél az lenne, hogy kevésbé érje meg hagyományos munkaviszony helyett vállalkozói szerződésben foglalkoztatni valakit.

Egy másik 40 százalékos határ is felmerült
A szakértői elképzelés szerint a vállalkozó teljes éves bevételénél is változhatna a rendszer. A javasolt alapvető bevételi határ 12 millió forint lenne. E fölött a vállalkozó továbbra is katás maradhatna, de az értékhatárt meghaladó bevételre 40 százalékos adót kellene fizetnie. Ez jelentős változás lenne a mostani rendszerhez képest. Jelenleg ugyanis az éves kata bevételi kerete 18 millió forint, és ha valaki ezt meghaladja, a keret fölötti részre már most is 40 százalékos különadót kell fizetnie. A szakértői elképzelés tehát nem magát a 40 százalékos adót találná fel, hanem alacsonyabb, 12 millió forintos határhoz kötné, miközben külön szabály vonatkozna az egyetlen megrendelőtől érkező, évi 6 millió forintot meghaladó bevételre.

A kata és az áfamentesség határa nem ugyanaz
Fontos különbség, hogy a kata bevételi kerete és az alanyi áfamentesség értékhatára két külön szabály. 2026-ban a kata éves bevételi kerete 18 millió forint, míg az alanyi áfamentesség határa 20 millió forint. 2027-től az utóbbi a jelenlegi szabályozás szerint 22 millió forintra emelkedik. Egy vállalkozónak ezért egyszerre több értékhatárt is figyelnie kell.

A nyugdíjnál lehet igazán komoly következménye
A vita egyik legfontosabb kérdése a katások későbbi nyugdíja. Egy vállalkozó akár havi egymillió forintnál is nagyobb bevételt érhet el, ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy ugyanekkora összeg alapján épül a későbbi nyugdíjjogosultsága. A jelenlegi 108 ezer forintos ellátási alap jóval a 322 800 forintos minimálbér alatt van. Ha valaki hosszú éveken keresztül kizárólag ilyen alacsony ellátási alap mellett katázik, annak később jelentősége lehet a társadalombiztosítási ellátásoknál és a nyugdíjnál.

Egyelőre marad az 50 ezer forintos kata
A legfontosabb tehát, hogy 2026 októberének elején nem lépett életbe 130 ezer forintos kata. A hatályos új kata havi tételes összege továbbra is 50 ezer forint, az éves bevételi keret 18 millió forint, az ellátási alap pedig 108 ezer forint. A havi 130 ezer forintos összeg, a 12 millió forintos progresszív bevételi határ és az egy megrendelőre vonatkozó 6 milliós korlát jelenleg szakértői javaslat, nem hatályos jogszabály. A felvetés ugyanakkor rávilágít a jelenlegi rendszer egyik legnagyobb problémájára: miközben az 50 ezer forintos havi adó egyszerű és kedvező terhet jelent, a hozzá kapcsolódó társadalombiztosítási ellátási alap az elmúlt években egyre jobban leszakadt a minimálbértől.