Hirdetés
Változás jöhet a Lidl, Aldi és Penny üzleteiben – Kapitány István bejelentette az új irányt
Jelentős átalakítás kezdődhet a magyar kiskereskedelemben. A kormány felülvizsgálná a nagy áruházláncokra vonatkozó szabályozás egyes elemeit, miközben azt szeretné elérni, hogy több magyar termék jelenjen meg az üzletek polcain, és a hazai beszállítók a nemzetközi láncokon keresztül külföldön is nagyobb piacot szerezzenek. Az első fontos egyeztetés már meg is történt: Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Lidl Magyarország vezetőségével tárgyalt. A találkozó után világossá tette, hogy a kabinet új alapokra szeretné helyezni kapcsolatát a kiskereskedelmi szereplőkkel. A változtatások azonban még előkészítés alatt állnak. Egyelőre nem jelentettek be kötelező magyar termékarányt, nem született döntés arról sem, hogy valamely jelenlegi kereskedelmi adót vagy más előírást megszüntetnének. A mostani folyamat célja annak áttekintése, hogy mely szabályok szolgálják továbbra is a fogyasztók érdekeit, és melyek azok, amelyek már indokolatlanul nehezíthetik a vállalkozások működését – számolt be róla a Pénzcentrum.
Hirdetés
A Lidl vezetőivel már megkezdődött az egyeztetés
Kapitány István közösségi oldalán jelentette be, hogy új alapokra helyeznék a kormány és a kiskereskedelmi szereplők együttműködését. A tárgyaláson a Lidl Magyarország vezetőségét Szlavikovics Zita, a vállalat igazgatósági elnöke vezette. A felek áttekintették a kiskereskedelem jelenlegi szabályozási környezetét, a vállalkozások előtt álló problémákat, a beruházási lehetőségeket és a magyar beszállítók helyzetét is. A kormány egyik alapelve szerint azokat az intézkedéseket, amelyek ténylegesen védik a magyar családok érdekeit, továbbra is fenn kell tartani. Ugyanakkor megvizsgálják azokat az előírásokat, amelyek nem érik el eredeti céljukat, vagy aránytalan terhet rakhatnak a cégekre.
Hirdetés
Kapitány István ennek kapcsán úgy fogalmazott:
„Ahol indokolt, változtatni fogunk.”
Ez ugyanakkor egyelőre nem egy konkrét jogszabály-módosítás bejelentése. A kormány jelenleg felülvizsgálati és egyeztetési folyamatot folytat.
Több magyar terméket szeretnének látni a polcokon
Az egyik legfontosabb cél a hazai termékek és magyar beszállítók pozíciójának erősítése. A kabinet azt szeretné, hogy a nagy kereskedelmi láncokban még több hazai élelmiszer és más magyar termék jelenjen meg. Ez érintheti többek között a tejtermékeket, húsárukat, zöldségeket, gyümölcsöket és feldolgozott élelmiszereket is. A terv azonban nem állna meg a magyar üzleteknél. A kormány azt is fontosnak tartja, hogy a hazai beszállítók a nemzetközi áruházláncokon keresztül könnyebben eljussanak más országok piacaira. Egy olyan vállalatnál, mint a Lidl, ez különösen nagy lehetőséget jelenthet, hiszen ugyanaz a beszállítói hálózat Európa számos országában jelen van. A Lidl esetében erre már most is komoly példák vannak.
Már most is százmilliárdos üzletet jelentenek a magyar beszállítók
A Lidl Magyarország 2025-ös gazdasági évéről közzétett adatok szerint körülbelül 125 magyar vállalkozás több mint 650 különböző terméke jutott el külföldi piacokra a lánc közreműködésével. A külföldi Lidl-áruházakba közvetlenül értékesített magyar áruk értéke elérte a 160 milliárd forintot, ami közel 15 százalékos növekedést jelentett az előző gazdasági évhez képest. A vállalat összesen 1485,8 milliárd forintos magyarországi árbevételt ért el, miközben 34,6 milliárd forint volt az adózott eredménye. Hazai beruházásokra 74,7 milliárd forintot fordított, a kiskereskedelmi különadó és a társasági adó összege pedig együttesen meghaladta a 64 milliárd forintot. A számok azt mutatják, hogy egy nagy nemzetközi kereskedelmi láncnál már egy kisebb szabályozási változás is több milliárd forintos üzleti döntésekre lehet hatással.
Hirdetés
A magyar tej példája megmutatja, hogyan működhet a rendszer
Különösen erős a hazai jelenlét a tej és tejtermékek esetében. A Lidl adatai szerint a 2025-ös gazdasági évben mintegy 99 millió liter magyar beszállítóktól származó ESL- és UHT-tejet értékesítettek Magyarországon. Az állandó kínálatban közel 120-féle, kizárólag magyar beszállítóktól származó tej és tejtermék található. A hazai termékek ráadásul nem maradtak Magyarországon. Egyetlen gazdasági év alatt 11,5 milliárd forint értékű magyar tej és tejtermék került 16 európai országba a Lidl hálózatán keresztül. Ez jól példázza azt az irányt, amelyet a kormány most szélesebb körben is erősíteni szeretne: a magyar termék ne csak a hazai polcokon jelenjen meg, hanem exportcikké is váljon.
Az Aldi és a Penny is érintett lehet – de még nincs új szabály
Bár Kapitány István most közvetlenül a Lidl vezetőivel tárgyalt, a bejelentés nem kizárólag erre az egy vállalatra vonatkozik. A kormány által meghirdetett új együttműködés általánosságban a kiskereskedelmi szereplőket érinti. Ha a felülvizsgálat végén jogszabályi változtatások születnek, azok más nagy üzletláncokra, így például az Aldira, a Pennyre vagy más jelentős piaci szereplőkre is kiterjedhetnek. Jelenleg azonban nincs olyan elfogadott rendelkezés, amely előírná, hogy ezeknek a boltoknak például meghatározott százalékban magyar árut kell kínálniuk. Ezért azt sem lehet kijelenteni, hogy egyik napról a másikra átalakul a Lidl, az Aldi vagy a Penny választéka. A változás iránya már látható, a konkrét szabályok azonban még hiányoznak.
Több komoly előírás vonatkozik jelenleg a nagy boltláncokra
Az elmúlt években több olyan szabály is megjelent, amely közvetlenül érinti a legnagyobb kiskereskedelmi vállalatokat. Ide tartozik például a sávosan meghatározott kiskereskedelmi különadó, valamint az egyes termékkategóriákra alkalmazott árréskorlátozás. Az élelmiszereknél alkalmazott rendszerben meghatározott termékek esetében az árrés nem haladhatja meg a korábbi meghatározott átlagos szintet, illetve bizonyos esetekben a 10 százalékos felső határt. Egyes drogériai termékeknél 15 százalékos maximális árrés is szerepelt a szabályozásban. Ezek azonban csak példák arra, milyen jelentős szabályok mellett működnek a nagy láncok. Kapitány István mostani bejelentéséből nem derül ki, hogy ezek közül bármelyiket biztosan megváltoztatják.
Hirdetés
A kormány beruházásokat is ösztönözne
A szabályozás felülvizsgálatának másik fontos célja, hogy a nagy kereskedelmi vállalatok továbbra is hajlandóak legyenek Magyarországon beruházni. Egy új áruház, logisztikai központ vagy raktár nemcsak magának a vállalatnak jelent befektetést. Munkahelyeket teremthet, megrendeléseket adhat hazai cégeknek, és új értékesítési lehetőséget nyithat a beszállítóknak. A kormánynak ezért egyszerre több szempontot kell összehangolnia: védeni szeretné a vásárlókat, erősítené a magyar beszállítókat, miközben olyan szabályozási környezetet akar kialakítani, amely nem tartja vissza a kereskedelmi cégek beruházásait. Ez azonban érzékeny egyensúly. A termelő magasabb felvásárlási árat szeretne, a kereskedő minél kedvezőbb beszerzési feltételeket, a vásárló pedig alacsonyabb bolti árat vár. Ezek az érdekek nem mindig esnek egybe.
Nem biztos, hogy a több magyar termék automatikusan olcsóbb árakat jelent
A magyar termékek arányának növelése önmagában nem jelenti azt, hogy a vásárlók alacsonyabb árakkal találkoznak majd. Egy termék árát rengeteg tényező befolyásolja: az alapanyag, az energia, a munkabér, a csomagolás, a szállítás, az adók, a kereskedelmi költségek és a termelt mennyiség. A hazai beszerzés egyes esetekben rövidebb szállítási útvonalat és alacsonyabb logisztikai költséget jelenthet, de ettől még egy magyar termék nem szükségszerűen olcsóbb egy importáltnál. A kormány jelenleg nem is tett olyan ígéretet, hogy a magyar termékek térnyerése automatikusan árcsökkenést eredményez.
A kisebb magyar cégek járhatnak igazán jól
Ha sikerül több hazai vállalkozást bekapcsolni a nagy láncok beszállítói rendszerébe, annak komoly gazdasági jelentősége lehet. Egy kisebb magyar élelmiszergyártónak gyakran nem maga a termelés a legnagyobb problémája, hanem az, hogy stabil és megfelelő méretű értékesítési piacot találjon. Egy országos áruházláncba való bekerülés már önmagában jelentős előrelépés lehet. Ha pedig a termék később a vállalat külföldi üzleteiben is megjelenik, a magyar piacnál sokszorosan nagyobb vásárlói kör nyílhat meg. A Lidl évi mintegy 160 milliárd forintos magyar beszállítói exportja mutatja, hogy ez a lehetőség már jelenleg is valós.
A vásárlók egyelőre semmilyen azonnali változást nem tapasztalnak
Fontos tehát különválasztani azt, amit a kormány már eldöntött attól, amit még csak előkészít. Jelenleg nincs új kötelező magyar termékarány. Nem jelentették be valamely kereskedelmi adó biztos eltörlését. Nincs olyan új rendelkezés sem, amely miatt egyik napról a másikra átalakulna a Lidl, az Aldi vagy a Penny választéka. Ami viszont már biztos: a kormány megkezdte a kiskereskedelmi szabályozás felülvizsgálatát, több magyar árut szeretne a boltok polcain látni, támogatná a hazai beszállítók külföldi terjeszkedését, és a kereskedelmi láncokkal együtt vizsgálja, hol lenne indokolt változtatni. A Lidl vezetőségével történt egyeztetés ennek a folyamatnak az egyik első fontos állomása. A következő lépés az lehet, hogy más nagy kereskedelmi szereplőkkel, beszállítókkal és szakmai szervezetekkel is folytatódnak a tárgyalások. Csak ezek után derülhet ki, hogy a tervekből milyen konkrét jogszabályok születnek. A vásárlók számára tehát egyelőre nem a hétfőtől megváltozó bolti árak vagy polcok jelentik a hírt, hanem az, hogy egy olyan kiskereskedelmi átalakítás előkészítése kezdődött el, amely később a Lidl, az Aldi, a Penny és más nagy láncok működését is érintheti.
