“Az egyik este lekéstem az utolsó buszjáratot, így a hidegben úgy döntöttem, autóstoppal megyek haza. Azt kívánom, BÁR SOHA ESZEMBE SE JUTOTT VOLNA!”

Pár hete az egyik este lekéstem az utolsó buszt, és úgy döntöttem, elindulok gyalog, de eleredt az eső, és hideg is volt, ezért abban maradtam, hogy lestoppolom a legelső arra járó autót.
Meg is jelent egy fényszóró-pár, a kocsi lassan gurult mellém, és arra vártam, hogy megálljon, kinyitottam az anyósülés ajtaját, és beültem a lassan guruló kocsiba.
Legnagyobb megdöbbenésemre senki sem ült az autóban, azonban az csak gurult tovább! Az első kanyarnál, még mielőtt a kormányhoz nyúltam volna, megjelent egy kéz, és irányba kormányozta a kocsit, majd el is tűnt!
Se köpni, se nyelni nem tudtam, azonban ez a jelenet még legalább négyszer megismétlődött, mire egy benzinkúthoz értünk. A kúton úgy kiugrottam az autóból, mintha üldöztek volna, pedig nem volt ott senki!

Lélekszakadva futottam be a kútra, hogy elmeséljem a történteket a benzinkutasnak, azonban mielőtt még meg tudtam volna szólalni, megérkezett két csuromvizes ember, és rám mutatva megszólalt az egyik: “itt a srác, aki beugrott az autóba, mialatt toltuk”.
Nem semmi sztori, igaz? Ne felejtsd el megosztani, hogy barátaid is elolvashassák, és nevethessenek egy jót!