Hozzányúl a Tisza-kormány a nyugdíjakhoz – Több százezer idős életét érinthetik a változások

Minden megváltozhat a nyugdíjasoknál – Hatalmas csomagot jelentett be Magyar Péter
Jelentős átalakítás előtt állhat a magyar nyugdíj- és szociális rendszer. Magyar Péter olyan intézkedéscsomagot jelentett be, amelynek középpontjába elsősorban az alacsonyabb jövedelmű családok és a kisebb nyugdíjból élő idősek kerülhetnek. A tervek között szerepel a nyugdíjminimum jelentős emelése, egy új támogatási forma bevezetése, a bérkövető nyugdíjemelés visszahozása, valamint az idősgondozási rendszer kapacitásainak bővítése is – írja a Pénzcentrum. A változtatások egy része már rövid időn belül érezhető segítséget jelenthet. A családokat érintő tervek között szerepel a családi pótlék megduplázása, valamint a rászoruló gyermekek után járó, gyermekenként akár 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás. Utóbbi különösen azoknak a háztartásoknak jelenthet komoly segítséget, amelyek számára az augusztusi tanszer-, ruházati és egyéb iskolakezdési kiadások nagy terhet jelentenek.

A nyugdíjasokat érintő intézkedések ennél is nagyobb változást hozhatnak. A program szerint megmaradna a 13. havi nyugdíj, és megtartanák a 14. havi juttatást is. Emellett az öregségi nyugdíj legkisebb összegét 120 ezer forintra emelnék. A legnagyobb arányú segítséget azok kaphatják, akik jelenleg a legalacsonyabb nyugdíjakból élnek. A tervek ugyanis nem kizárólag egységes százalékos emelésben gondolkodnak, hanem differenciált rendszert vezetnének be. Ennek lényege, hogy a kisebb ellátások nagyobb mértékben emelkednének. A 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjak esetében például 6–12 ezer forintos, sávosan meghatározott emelés szerepel a tervek között. Ezzel a rendszer célzottabban segíthetné azokat, akiknek havi jövedelmében néhány ezer forint emelkedés is jelentős különbséget jelenthet. Teljesen új elemként jelenhet meg a Nyugdíjas SZÉP-kártya is. A támogatás nem hagyományos nyugdíjemelésként, hanem külön elkölthető éves keretként működne.

A jelenlegi elképzelések alapján a havi 250 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők évente 200 ezer forintos keretet kaphatnának, míg a 250 és 500 ezer forint közötti nyugdíjból élők számára évi 100 ezer forintos támogatást biztosítanának. A konstrukció egyszerre jelenthetne jövedelemkiegészítést az időseknek és többletforgalmat azoknak a hazai szolgáltatóknak, ahol a kártya felhasználható lenne. Nem kizárólag a nyugdíjasok havi járandóságához nyúlnának hozzá. Az időskorúak járadékát is megdupláznák azok számára, akik nem szereztek elegendő szolgálati időt a megfelelő összegű nyugdíjhoz. Az otthonápolási díjaknál szintén jelentős, 50 százalékos emelés szerepel a tervek között. Ez azoknak a családoknak hozhatna nagyobb támogatást, amelyek saját otthonukban gondoskodnak idős, beteg vagy tartós segítségre szoruló hozzátartozóról. Az idősellátás egyik régóta fennálló problémája a férőhelyhiány. A program ennek enyhítésére 20 ezer új nyugdíjasotthoni férőhely létrehozását irányozza elő. A fejlesztések finanszírozásába állami és uniós forrásokat, valamint piaci szereplőket is bevonnának.

Hosszabb távon az egyik legjelentősebb rendszerszintű változást a bérkövető nyugdíjemelés visszavezetése jelenthetné. Ebben az esetben a nyugdíjak emelése nem kizárólag az inflációhoz igazodna, hanem a keresetek növekedése is szerepet kapna a számításban. Ennek azért lehet komoly jelentősége, mert gyors béremelkedési időszakokban az inflációkövető rendszer mellett a nyugdíjasok relatív jövedelmi helyzete romolhat. A bérnövekedés részleges figyelembevétele csökkenthetné annak veszélyét, hogy az idősek jövedelme tartósan lemaradjon az aktív keresőkétől. A csomagban szerepel a „Férfiak 40” fokozatos bevezetésének terve is. Ez a jelenlegi, nők számára elérhető kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőséghez hasonló rendszert teremtene a férfiak számára. A részletes feltételek azonban meghatározóak lesznek, hiszen egy ilyen változtatás jelentős költségvetési és munkaerőpiaci hatással járhat. A teljes szociális és nyugdíjcsomag finanszírozása komoly összeget igényelne. A bemutatott számítások alapján évente mintegy 655–795 milliárd forintos többletkiadással lehet számolni, amelyből hozzávetőleg 515–570 milliárd forint közvetlenül a nyugdíjasok támogatására fordítódna.

A nagyságrend miatt a következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, milyen költségvetési forrásból finanszírozzák a változásokat, és hogyan lehet úgy bevezetni azokat, hogy hosszabb távon is fenntartható maradjon a rendszer. A tervek elsősorban azért kaphatnak nagy figyelmet, mert a becslések szerint mintegy 800 ezer idős ember élhet a létminimum alatt. Számukra egy célzott nyugdíjemelés, az új támogatási formák vagy az idősgondozási rendszer fejlesztése jóval nagyobb változást jelenthet, mint egy általános, minden nyugdíjas számára azonos mértékű intézkedés. A bejelentések ugyanakkor több különböző készültségi szinten álló intézkedést tartalmaznak. Egyes változtatások rövid távon megvalósíthatók lehetnek, másokhoz jogszabály-módosításra, költségvetési forrásokra vagy hosszabb előkészítésre lesz szükség. Ez különösen igaz az olyan rendszerszintű elemekre, mint a bérkövető nyugdíjemelés, a „Férfiak 40”, az új idősotthoni férőhelyek kialakítása vagy a Nyugdíjas SZÉP-kártya pontos működési szabályainak kidolgozása. A most ismertetett program így nem egyszerűen egy újabb nyugdíjemelési ígéretet jelent. Ha a teljes csomag megvalósul, több ponton változhat meg az a rendszer, amely ma meghatározza az idősek jövedelmét, támogatásait és ellátási lehetőségeit. A következő hónapokban ezért elsősorban azt érdemes figyelni, mely intézkedésekből születik konkrét jogszabály, mikor lépnek hatályba az egyes változások, és mekkora költségvetési forrást rendelnek hozzájuk. A tervek alapján azonban egyértelműen az alacsonyabb nyugdíjból élők kaphatják a legnagyobb arányú segítséget, miközben az egész nyugdíj- és szociális rendszer működéséhez is hozzányúlhat a kormány.