Hirdetés
Fotó: iStockPhotos
Bár még csak szeptemberben járunk, egyre több szezonális modell próbálja felvázolni, milyen lehet a 2026–2027-es tél Európában és Magyarországon. A jelenlegi számítások alapján az átlagosnál enyhébb évszaknak nagyobb az esélye, mint egy tartósan hideg télnek. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy elmarad a havazás, nem lesznek komoly fagyok, vagy decembertől februárig végig tavaszias idő uralkodik majd. A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat júliusi szezonális előrejelzése Európa jelentős részén az átlagosnál magasabb hőmérséklet valószínűségét mutatta. Közép-Európában késő ősszel és a tél elején a csapadékosabb idő esélye is valamivel nagyobbnak látszik. A több hónapos előrejelzésekből azonban nem lehet megmondani, hogy egy konkrét magyar településen mikor havazik majd, vagy hány fok lesz karácsonykor.
Hirdetés
Enyhébb tél felé billen a mérleg
A jelenlegi szezonális modellek egyik legerősebb jelzése, hogy Európa nagy részén a decembertől februárig tartó időszak középhőmérséklete nagyobb eséllyel alakulhat a sokéves átlag fölött. Magyarországon ez hosszabb enyhébb periódusokat, gyakoribb nyugati vagy délnyugati áramlást, esős és ködös napokat jelenthet. Síkvidéken emiatt több lehet az eső és a havas eső, miközben a tartósan megmaradó hótakaró esélye kisebb lehet. A magasabban fekvő tájakon, így az Északi-középhegységben, a Bakonyban és az Alpokalján ugyanakkor továbbra is többször kialakulhat összefüggő hó. Az enyhébb tél kifejezés tehát nem azt jelenti, hogy minden nap 10 fok fölötti hőmérséklet várható. A szezon átlagában egyszerűen több és hosszabb enyhe időszak jelenhet meg, miközben egy-egy hidegbetörés során akár mínusz 10–15 fok alatti minimumok is kialakulhatnak.
Hirdetés
Az El Niño is beleszólhat a tél időjárásába
A következő tél egyik legfontosabb globális háttértényezője az El Niño lehet. A NOAA július 9-i helyzetértékelése szerint az El Niño már kialakult, az év végéig tovább erősödhet, és 97 százalékos valószínűséggel 2027 kora tavaszáig fennmaradhat. A szervezet akkori előrejelzésében 81 százalékos esély szerepelt arra, hogy 2026 őszén rendkívül erős El Niño alakuljon ki. Az El Niño a Csendes-óceán trópusi középső és keleti területeinek felmelegedésével járó természetes óceáni-légköri jelenség. Világszerte képes módosítani a légköri áramlásokat és a csapadék eloszlását, Európában azonban a hatása jóval közvetettebb. Ezért önmagában egy erős El Niñóból nem lehet arra következtetni, hogy Magyarországon enyhe, havas vagy éppen száraz tél következik.
Decemberben több csapadék is érkezhet
A jelenlegi szezonális jelzések szerint Közép-Európában a tél elején az átlagosnál csapadékosabb idő valószínűsége valamelyest megnőhet. Ha ezzel egyszerre az átlagosnál enyhébb levegő érkezik, síkvidéken gyakrabban lehet eső vagy havas eső, mint tartós havazás. Decemberben hosszabb ködös, borult időszakok is kialakulhatnak. A Kárpát-medencében gyakori hidegpárnás helyzetben előfordulhat, hogy a magasban enyhe levegő van, a talaj közelében azonban megmarad a nyirkos, hideg légtömeg. Ilyenkor síkvidéken nappal is csak 0–5 fok lehet, miközben a hegyekben akár jóval enyhébb, napos idő uralkodik.
Hirdetés
A fehér karácsony esélyét még nem lehet megmondani
Szeptemberben még semmilyen megbízható előrejelzés nem képes megmondani, hogy december 24-én vagy 25-én havazik-e Magyarországon. A szezonális modellek hónapok átlagos viszonyairól adnak valószínűségi képet. Nem azt mutatják meg, hogy egy konkrét napon milyen idő lesz. A fehér karácsony esélyét ezért majd csak jóval közelebb az ünnephez lehet érdemben vizsgálni.
Január tartogathatja a tél legerősebb hidegbetörését
Még egy összességében enyhébb tél során is januárban a legnagyobb az esély egy tartósabb hideg periódus kialakulására. Ha az észak-atlanti nyugati áramlás legyengül, és Észak- vagy Kelet-Európa fölött magas légnyomás épül ki, hideg, sarkvidéki vagy kontinentális levegő érkezhet a Kárpát-medencébe. Egy ilyen helyzetben néhány nap alatt 10–15 fokos hőmérséklet-visszaesés is megtörténhet. Hótakaró, derült ég és szélcsend mellett a fagyzugokban mínusz 15 fok alatti értékek is kialakulhatnak. Az ország egyes részein pedig nappal is fagypont alatt maradhat a hőmérséklet.
Hirdetés
Az előző tél megmutatta, mennyire csalóka lehet az évszakos átlag
A 2025–2026-os tél országos átlagban 1,3 Celsius-fokkal enyhébb volt az 1991–2020-as normálnál. Ennek ellenére januárban többhetes hideg, havas idő alakult ki. A 2026. januári országos középhőmérséklet 1,22 Celsius-fokkal maradt el az átlagtól, miközben a csapadék jelentős része hó formájában hullott. Ez jó példa arra, hogy egy átlagosan enyhe télben is kialakulhat komoly hideg időszak.
Február egyik héten tavaszt, a másikon havat hozhat
Február az elmúlt években gyakran tartogatott rendkívül enyhe periódusokat. Délnyugati áramlás mellett akár 15–18 fokos maximumok is kialakulhatnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tél addigra biztosan véget ér. Egy északkeleti hidegbetörés néhány nap alatt visszahozhatja a fagyokat, és egy mediterrán ciklon még február második felében is jelentős havazást okozhat. A 2026-os február országosan 2,52 Celsius-fokkal volt melegebb az 1991–2020-as átlagnál, miközben több helyen havazás, havas eső és ónos eső is előfordult. A következő februárnál is nagy hőmérsékleti ingadozás lehet az egyik reális forgatókönyv.
Hirdetés
Nagy havazás továbbra is jöhet
A jelenlegi modellekből még nem lehet megmondani, mennyi hó hullik majd Magyarországon. Az enyhébb téli átlag csökkentheti a tartós síkvidéki hótakaró esélyét, nagy havazást azonban egyáltalán nem zár ki. Ehhez ugyanis elsősorban megfelelő időzítés kell: hideg levegőnek és nedvességnek egyszerre kell jelen lennie. Egy megfelelő pályán mozgó mediterrán ciklon akár egy-két nap alatt jelentős hóréteget is kialakíthat. Északkelet-Magyarországon, az Északi-középhegységben és a magasabb dunántúli területeken nagyobb lehet a tartósabb hó esélye. A déli és délkeleti térségekben gyakrabban válthat át a havazás havas esőbe vagy esőbe.
Ónos esőből is lehetnek veszélyes helyzetek
Az enyhébb és hidegebb légtömegek váltakozása kedvezhet az ónos eső kialakulásának. Ilyenkor a magasban a hó elolvad, majd a fagypont alatti talajközeli levegőben túlhűlt vízcseppek formájában éri el a felszínt. Az eső az utakra, fákra vagy vezetékekre érve azonnal megfagy. Már vékony jégréteg is rendkívül csúszóssá teheti az utakat, vastagabb jegesedés pedig faágak és vezetékek sérülését is okozhatja. Egy enyhébb tél tehát közlekedési szempontból egyáltalán nem feltétlenül veszélytelenebb.
Hirdetés
Sok lehet a ködös, nyirkos nap
Az átlagosnál enyhébb magyar tél gyakran nem napsütést, hanem tartósan borult, párás időt jelent. Anticiklonális helyzetben a hideg és nedves levegő napokra vagy akár hetekre is bennrekedhet a Kárpát-medencében. Ilyenkor tartós köd és alacsony rétegfelhőzet alakulhat ki. A nappali hőmérséklet alig emelkedhet fagypont fölé, éjszaka pedig gyenge fagy jelentkezhet. Közben a hegyekben akár 8–10 fokos, napos idő is lehet. Az ilyen hidegpárnás helyzetekben a légszennyezettség is megnövekedhet.
A tél elején több csapadék esélye látszik
A Copernicus jelenlegi előrejelzése szerint Közép-Európában késő ősszel és a tél kezdetén valamivel nagyobb az átlagosnál csapadékosabb idő valószínűsége. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarország minden részén és mindhárom téli hónapban több csapadék hullik majd. Az atlanti frontok elsősorban a nyugati és északi térségekben hozhatnak több esőt vagy havat, a mediterrán ciklonok pedig inkább a déli és délkeleti országrészt érinthetik. Hosszabb száraz periódusok és rövid, nagyon csapadékos időszakok is válthatják egymást.
A tavak tartós befagyása kevésbé valószínű
Egy átlagosnál enyhébb tél csökkenti annak esélyét, hogy a Balaton, a Velencei-tó vagy a Fertő tartósan vastag jégtakarót kapjon. Biztonságos jéghez hosszabb, tartós fagyos időszak szükséges. Egy rövid januári hideghullám ugyan összefüggő jeget hozhat létre, de ebből még nem következik, hogy a jég sportolásra alkalmas lesz. A folyók teljes befagyása még kevésbé valószínű. A Duna vagy a Tisza tartós jégbeállásához rendkívül hosszú és erős hideg kellene.
Magyarország telei hosszú távon melegszenek
A HungaroMet adatai alapján a magyarországi téli középhőmérséklet hosszú távon egyértelmű emelkedést mutat. 1901 és 2026 között a lineáris trend mintegy 1,9 Celsius-fokos téli melegedést jelez. A 2012–2013-as tél óta mindössze a 2016–2017-es évszak volt hidegebb az 1991–2020-as normálnál. Ez nem azt jelenti, hogy többé nem lehetnek erős fagyok. A 2025–2026-os tél például összességében enyhébb volt az átlagnál, mégis mínusz 25 fokot mértek Szécsényben.
Mínusz 15 fok alatti hideg is kialakulhat
Szeptemberben még természetesen nem lehet megmondani, hol mérik majd a tél legalacsonyabb hőmérsékletét. Fagyos napok azonban biztosan lesznek. Északi fagyzugokban, például Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén egyes területein kedvező körülmények között mínusz 15 fok alá is süllyedhet a hőmérséklet. Havas, szélcsendes, derült éjszakákon akár mínusz 20 fok körüli minimum sem lenne példátlan. Ezeknek azonban hónapokkal korábban nem lehet megbízható valószínűséget adni.
A gazdálkodóknak is lehet okuk az aggodalomra
Az enyhébb tél bizonyos fagykárokat mérsékelhet, más problémákat viszont növelhet. Ha tartósan enyhe idő alakul ki decemberben vagy január elején, egyes növények idő előtt megindulhatnak. Egy későbbi kemény fagy ilyenkor komoly károkat okozhat. Enyhe teleken több kártevő és kórokozó is áttelelhet. A tartós hótakaró hiánya pedig azt jelentheti, hogy a talaj kevésbé kap természetes szigetelést egy hirtelen hidegbetörés idején.
A fűtésszámlákat sem kizárólag a téli átlag dönti el
Egy enyhébb tél általában kisebb országos energiafelhasználást jelent. Egy többhetes januári hideghullám azonban így is jelentősen növelheti a háztartások fogyasztását. Ezért nem érdemes pusztán az enyhébb szezonális előrejelzésre hagyatkozni. A fűtési szezon előtt célszerű ellenőrizni a kazánt, a kéményt, a termosztátot és a nyílászárókat. A kültéri vízvezetékek és kerti rendszerek víztelenítését szintén nem érdemes elhagyni, hiszen rövid, komoly fagyok egy enyhébb tél során is előfordulhatnak.
Hirdetés
A pontos előrejelzés még hónapokkal később készülhet el
A jelenlegi szezonális modellekből elsősorban azt lehet megállapítani, hogy a 2026–2027-es tél egészének átlagosnál enyhébb jellege valószínűbb. A konkrét decemberi, januári és februári időjárási helyzeteket azonban csak jóval közelebb lehet megbízhatóbban előre jelezni. Az 5–10 napos prognózisok már sokkal pontosabban jelzik egy közeledő havazás, hidegfront vagy ónos eső lehetőségét. Települési szinten pedig általában csak néhány nappal korábban lehet valóban használható részleteket mondani.
Ez tűnik most a legvalószínűbb forgatókönyvnek
A jelenlegi szezonális számítások alapján Magyarországon változékony, összességében az átlagosnál enyhébb 2026–2027-es tél tűnik a legvalószínűbbnek. Decemberben több enyhe, csapadékos és ködös időszak is lehet, a síkvidéki csapadék pedig gyakrabban érkezhet eső vagy havas eső formájában. Január ugyanakkor tartogathat egy hosszabb hideg, havas periódust, februárban pedig akár tavaszias meleg és komoly visszahűlés is válthatja egymást. A három hónapon át tartó, folyamatosan kemény tél jelenleg kevésbé valószínű. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hó, ónos eső vagy erős fagy nélkül telik majd el az évszak. A téli kép ősszel válhat sokkal tisztábbá, ezért különösen az októberi és novemberi modellfrissítéseket érdemes majd figyelni.
