Hirdetés
Sokan úgy emlékszünk a nagyszüleinkre, mint akik nem sokszor mentek az orvosi rendelő környékére, mert egészségesek voltak. Az ételeikben, fűszereikben volt a titkuk kulcsa!
A régi öregek automatikusan tudták, melyik fűszer, gyógynövény mire jó, és ha a vitamin tartalmukat kívülről nem is fújták, és az antioxidáns szóról sem hallottak, azt viszont tökéletesen tudták, mit mivel gyógyítsanak.
Fokhagyma
Vidéken az öregek étkezőasztalának a fokhagyma legalább annyira szerves része volt, mint húslevesből kikandikáló tyúkláb. Régen mindenbe tettek fokhagymát, amibe csak lehetett, ha pedig aznap édes tészta volt az ebéd, akkor kenyérrel ették a fokhagymát, desszert gyanánt. Az biztos, hogy egy-két gerezd így vagy úgy, de lecsúszott minden nap.
A népi gyógyászat egyik legismertebb és legsokoldalúbb gyógynövényét sok mindenre használják évszázadok óta. Habár még a lepra és a szifilisz ellen is igyekeztek bevetni, tény, a fokhagyma nem mindenható – de majdnem Az viszonyt bizonyított, hogy ha rendszeresen eszel foghagymát, az jót tehet a koleszterinszintednek, könnyebben kordában tarthatod a vérnyomásodat és a vércukorszintedet is.
Erős vértisztító, baktérium- és vírusölő hatással rendelkezik, de emésztési problémák ellen is jó lehet. A gyulladásos betegségek esetén is bevetheted, hiszen segít csökkenteni a szervezetben kialakult gyulladásokat, és még a gombás fertőzések esetén is hatékony lehet.
Vöröshagyma
A fokhagyma mellet a másik favorit a vöröshagyma volt, ami nélkül jóformán szintén nem létezett sós étel. Nagybátyám a mai napig sokszor magában harapja, és tény, nem sok betegség találta meg az elmúlt 77 évben.
A könnyfakasztó zöldséget régen a megfázásos időszakban dupla dózisban ették, de volt, aki teát is készített belőle. Az íze nem a legjobb teaként, de hatásos.1 fej vöröshagyma fedezi a napi C-vitamin szükségletünk 20 százalékát, de van benne kálium, folsav, B6-vitamin és mangán is. Nem biztos, hogy a nagyszüleink ezeket mind tudták, de koleszterinszintet zabolázó hatásáról már ők is értesültek, sőt, a gyulladásos megbetegedések, és rovarcsípések enyhítésére is előszeretettel használták a vöröshagymát. Ízületi gyulladás ellen is hatékony volt: dunsztot tettek a lábukra, térdükre, csuklójukra, és másnapra enyhültek a fájdalmak.
Emellett a vöröshagyma erőssé, ellenállóvá teszi a csontokat, tökéletes prebiotikumként működik, amit nagyanyáink inkább úgy fordítanának le, hogy ha rendszeresen eszel vöröshagymát, nem kell az árnyékszéken sokat időznöd.
Csalán
Az, ami sokak számára csípős gyomnövény, a régi öregeknek immunerősítő étel volt. A csalánból nemcsak gyógyteát, hanem levest és főzeléket is készítettek. Miután megfőzték a csalánt, behabarták egy kevés liszttel és tejjel, majd jó ízűen bekanalazták.Régen a téli és a tavaszi időszakban a csalánt egyaránt használták az ellenálló képesség megerősítésére, de az ízületi gyulladások, valamint a húgyúti problémák kezelése során is bevetették.
Az allergia időszakában, a szénanátha, a köhögés és tüsszögés ellen is jó hasznát vették, de az ekcéma tüneteit is enyhítették vele. A csalántea húgyúti fertőzések, felfázás esetén is hatékony lehet, valamint erőteljes vízhajtó hatása miatt a pangó vizet is kiűzhetjük vele.
Erős paprika
A magyar ember sokszor arról ismerszik meg, hogy még ahhoz is erős paprikát eszik, amihez más nemzet elképzelni sem tudja. Gyerekkoromban az én nagyszüleim is harapták a hegyes erős zöldpaprikát, de olyan lendülettel, amitől egyből nekem is kedvem támadt megkóstolni – megtettem, nem kellett volna.
Felnőttként azonban már értem a rajongásukat, pláne, hogy az egészségügyi hatásai sem elhanyagolhatók. A legtöbbször a náthás időszakban ették az öregek, mert se perc alatt kitisztította az orrjárataikat, és a torkukra is kellemes zsibbasztó hatással volt. Erős antibakteriális hatása mellett fejfájásra és ízületi gyulladásra is alkalmazták.