Hirdetés
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Március 17-től a magyar kormány új intézkedéseket vezetett be a fogyasztói árak emelkedésének fékezésére. A friss rendelet szerint 30 különböző termék esetében bolti árrés-korlátozás lépett életbe, az infláció újbóli növekedésére reagálva.
Hirdetés
Az árrésstop bevezetését megelőzően a kormány tárgyalásokat folytatott a kereskedőkkel, ám ezek eredménytelenül zárultak. Orbán Viktor miniszterelnök szerint „a kereskedők nem tettek elfogadható ajánlatokat az árak csökkentésére, így a kormány kénytelen volt cselekedni.”
A lépés ellen a kereskedők tiltakoztak, ám a kabinet szerint a piaci árképzések indokolatlan áremelkedésekhez vezettek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2025 februárjában a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal, az élelmiszerek pedig 7,1 százalékkal drágultak az előző évhez képest.
Hirdetés
A rendelet kimondja, hogy az egymilliárd forintot meghaladó éves forgalmú üzletek esetében a kijelölt termékeket legfeljebb 10 százalékos haszonkulccsal értékesíthetik. Ez azt jelenti, hogy egy 1000 forintért beszerzett termék ára nem haladhatja meg az 1100 forintot.
Az intézkedés értelmében több alapvető élelmiszer ára is szabályozás alá kerül.
Íme a teljes lista:
Húsfélék: csirkemellfilé, csirkecomb, csirke far-hát, csirkeszárny, egész csirke, pulykamellfilé, sertéscomb, sertéskaraj, sertésoldalas, sertéstarja, párizsi;
Tejtermékek: UHT-tej (1,5% és 2,8% zsírtartalom), ESL-tej (1,5% és 2,8% zsírtartalom), margarin, vaj, tejföl, trappista sajt, tehéntúró, natúr joghurt, gyümölcsjoghurt;
Egyéb élelmiszerek: étolaj, finomliszt, rétesliszt, késői burgonya, kristálycukor, tojás, fokhagyma, sertészsír.
A kereskedők szerint a drágulás mögött a beszerzési árak és a költségek emelkedése áll, valamint a magas áfa és a kiskereskedelmi különadó. A kormány azonban úgy látja, hogy ezek az indokok nem magyarázzák a fogyasztói árak kiugró növekedését, és szükség van a közbeavatkozásra az infláció kontrollálása érdekében.
