Januártól új nyugdíjszabály lép életbe – Sokan havi tízezrekkel kaphatnak többet

Jelentős változás jöhet 2027 elején a legalacsonyabb öregségi nyugdíjból élők számára. A kormány döntése alapján január 1-jétől 120 ezer forintra emelik az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, miközben a jelenlegi minimum mindössze havi 28 500 forint. A BiztosDöntés.hu KSH-adatokon alapuló számítása szerint nagyjából 127 449 olyan öregségi nyugdíjas lehet Magyarországon, aki jelenleg 120 ezer forintnál kevesebbet kap havonta, így az új szabály közvetlenül jelentős számú idős ember járandóságát érintheti – írja a BiztosDöntés.hu.

Az intézkedés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden nyugdíjas egységes összegű pluszt kap majd. A legnagyobb változás azoknál következhet be, akik jelenleg a legalacsonyabb ellátási sávokban vannak. Egy 70 ezer forintos nyugdíj 120 ezerre történő emelése például havi 50 ezer forintos különbséget jelentene, míg 100 ezer forintos jelenlegi ellátásnál havi 20 ezer forint lenne a növekedés. Magyar Péter miniszterelnök augusztus 27-én jelentette be a kormány előző napi döntését. A közlés szerint a változás a 2027-es költségvetés elfogadását követően, január 1-jétől lép életbe. A jelenlegi 28 500 forintos törvényi minimum 2008 óta változatlan. Ehhez képest a 120 ezer forintos új összeg 91 500 forintos különbséget jelent havonta, és több mint négyszerese a jelenlegi minimumnak. Ez éves szinten akár 1 millió 98 ezer forintos eltérést jelentene annál, akinek a folyósított összege valóban 28 500 forintról emelkedne 120 ezer forintra.

A gyakorlatban azonban az érintettek többsége már most is 28 500 forintnál magasabb nyugdíjat kap, ezért a tényleges emelés személyenként eltérő lehet. A KSH adatai alapján 2026 januárjában 2 015 552 ember részesült öregségi nyugdíjban Magyarországon, az átlagos havi összeg pedig 260 993 forint volt. A BiztosDöntés számítása szerint közülük körülbelül 127 449 ember kaphat 120 ezer forint alatti ellátást. Ez az öregségi nyugdíjasok megközelítőleg 6,3 százalékát jelenti. A 127 449 fős adat ugyanakkor nem hivatalos kormányzati jogosulti lista. KSH-adatokból készült becslésről van szó, ezért a pontos érintetti kör csak akkor válik teljesen egyértelművé, amikor megjelennek a 120 ezer forintos minimum végrehajtási szabályai.

A jelenlegi összegekből ugyanakkor már jól látható, mekkora változást hozhat az új alsó határ. Ha egy 60 ezer forintos nyugdíjat 120 ezerre emelnek, az pontosan kétszeres összeget jelent. 70 ezer forintos ellátásnál havi 50 ezer, 80 ezernél 40 ezer, 90 ezernél 30 ezer, 100 ezernél pedig 20 ezer forinttal nőhet a járandóság. A legkisebb összegeknél tehát nem néhány ezer forintos korrekcióról, hanem akár havi több tízezer forintos változásról lehet szó. A kormány korábban úgy fogalmazott, hogy az intézkedés nyomán „több százezer idős ember nyugdíja nő a duplájára”. Ezt azonban a jelenleg ismert statisztikák alapján még nem lehet pontosan összevetni a várható jogosulti körrel. A BiztosDöntés számítása szerint ugyanis 127 449 öregségi nyugdíjas lehet a 120 ezer forintos határ alatt, miközben matematikailag pontos duplázás azoknál következik be, akik jelenleg 60 ezer forintot kapnak. A 60 ezer forintnál magasabb nyugdíjak szintén növekedhetnek, de már nem kétszeresükre.

A különbség magyarázata részben az lehet, hogy további, alacsony jövedelmű időseket célzó intézkedéseket is előkészítenek. Magyar Péter a bejelentéskor jelezte, hogy a nyugdíjasokhoz kapcsolódó további vállalások kidolgozása is megkezdődött. Ezek részleteiről azonban még nincs végleges döntés. A kép még összetettebb, ha nem kizárólag az öregségi nyugdíjban részesülőket nézzük. A KSH saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban részesülőkről szóló adatai szerint 2026 elején 19 917 ember kapott 40 ezer forintnál kevesebbet, 35 665-en 40 és 59 999 forint között, 53 007-en 60 és 79 999 forint között, 55 276-an 80 és 99 999 forint között, további 78 047-en pedig 100 és 119 999 forint között. Ez összesen 241 912 embert jelent. Ez a szám azonban nem azonos a 120 ezer forintos új minimum biztos jogosulti körével. A kormány döntése jelenleg kifejezetten az öregségi nyugdíj legkisebb összegéről szól, miközben a KSH szélesebb kategóriájában más típusú ellátások is szerepelnek. Éppen ezért egyelőre nem lehet automatikusan kijelenteni, hogy mind a 241 912 érintett járandósága 120 ezer forintra emelkedik. Miközben az alacsony nyugdíjaknál már konkrét kormánydöntés született, a 13. és a 14. havi nyugdíjnál jóval bizonytalanabb a helyzet.

Kármán András pénzügyminiszter arról beszélt, hogy mindkét pluszjuttatás megmaradna, ugyanakkor a jövőben nagyobb szerepet kaphatna a rászorultsági elv. A pénzügyminisztert arról kérdezték, indokolt-e, hogy ugyanolyan arányban kapjon plusznyugdíjat valaki 120 ezer forintos és valaki 500 ezer forintos havi ellátás mellett. Kármán András közlése szerint erről egyelőre nincs konkrét kormánydöntés. Ez azért lényeges, mert a jelenlegi rendszer teljesen arányos. A Magyar Államkincstár szabályai szerint a 13. havi nyugdíj összege megegyezik a februárra járó rendes havi ellátással. Így 120 ezer forintos nyugdíjnál 120 ezer, 250 ezresnél 250 ezer, 500 ezresnél 500 ezer, 700 ezresnél pedig 700 ezer forint jár 13. havi nyugdíjként. Jelenleg nincs olyan felső határ, amely felett csökkenne a pluszjuttatás. A 14. havi nyugdíj bevezetése 2026-ban indult el, az idei szabály szerint a februári havi nyugdíj 25 százaléka járt ezen a címen. Egy 120 ezer forintos havi nyugdíjnál ez 30 ezer forintot, 500 ezer forintos havi összegnél pedig 125 ezer forintot jelent.

A két pluszjuttatás együtt így jelenleg erősen követi a rendes havi nyugdíj nagyságát. Egy 500 ezer forintos nyugdíjas 2026-ban 500 ezer forintos 13. havi és 125 ezer forintos 14. havi juttatással számolhatott, vagyis összesen 625 ezer forinttal. Egy 120 ezer forintos nyugdíjnál ugyanez összesen 150 ezer forint. Ha a kormány a jövőben rászorultsági szempontokat vezetne be, ez az arányos rendszer változhatna. Elképzelhető lenne felső határ, fix összeg vagy sávos rendszer is, de jelenleg ezek egyikéről sem született döntés. Ezért most még nem lehet kiszámítani, mennyivel kapna kevesebbet például egy 400, 500 vagy 700 ezer forintos nyugdíjas 2027-ben. Nincs nyilvános új képlet, nincs meghatározott jövedelmi határ, és felső összeghatárt sem jelentettek be.

A Tisza választási programjában ugyanakkor szerepelt a következő vállalás:
„Megvédjük a 13. és 14. havi nyugdíjat.”

A program több más pontján már megjelent a célzott támogatások logikája. Ennek egyik példája a korábban ismertetett nyugdíjas SZÉP-kártya terve, amely szerint 250 ezer forint alatti havi nyugdíjnál évi 200 ezer, 250 és 500 ezer forint között évi 100 ezer forintos támogatás járna, 500 ezer forint fölött pedig nem lenne ilyen juttatás. Ez jól mutatja, hogyan jelenhet meg a rászorultsági elv: a kisebb jövedelműek nagyobb, a magasabb nyugdíjból élők kisebb vagy semmilyen célzott támogatást kapnának. A nyugdíjas SZÉP-kártya részletes végrehajtási szabályai ugyanakkor még nem jelentek meg, ezért ezek az összegek továbbra is programként, nem már folyósított juttatásként kezelendők. Szintén nyitott kérdés a 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjak helyzete. A Tisza korábbi programja erre a sávra külön, differenciált emelést ígért, a mostani kormánydöntés azonban kizárólag a 120 ezer forintos minimumot rögzíti. Ez azt jelenti, hogy aki jelenleg például 125, 130 vagy 138 ezer forintos nyugdíjat kap, annak a mostani döntés alapján még nem lehet konkrét további emelést ígérni.

A 120 ezer forintnál magasabb nyugdíjjal rendelkezőknek általában sem jelent automatikus pluszt a mostani minimumemelés. Egy 180, 250 vagy 350 ezer forintos havi ellátást önmagában nem módosít az, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összege 120 ezer forintra nő. Őket elsősorban a 2027-es általános januári nyugdíjemelés, valamint az esetleg később elfogadott célzott intézkedések érinthetik. A jövő évi általános emelés pontos százalékos mértéke egyelőre nem ismert. Az érintett nyugdíjasoknak jelenleg nincs szükségük külön kérelem beadására. A részletszabályokat később kell kihirdetni, a Magyar Államkincstár pedig várhatóan külön tájékoztatást ad majd a végrehajtásról. A rendszeres nyugdíjemeléseket és a 13. havi juttatást a Kincstár jellemzően hivatalból folyósítja. Éppen ezért érdemes óvatosnak lenni minden olyan üzenettel, hirdetéssel vagy weboldallal, amely már most külön regisztrációt, banki adatot vagy személyes információt kér a 120 ezer forintos minimum igényléséhez. A mostani helyzetben tehát két dolgot kell világosan különválasztani. A 120 ezer forintos öregségi nyugdíjminimumról a kormány már döntött, és a bejelentett hatálybalépés 2027. január 1. A 13. és 14. havi nyugdíj rászorultsági alapú átalakítása viszont jelenleg még csak lehetőség, amelyről nincs végleges döntés.

Ha a minimumemelés a bejelentett formában valósul meg, a BiztosDöntés.hu számítása szerint közel 130 ezer öregségi nyugdíjas járandóságát érintheti. A legnagyobb nyertesek azok lehetnek, akik jelenleg 60–100 ezer forint közötti havi nyugdíjból élnek, hiszen náluk havi több tízezer forintos növekedés is elképzelhető. A következő nagy kérdés már a 2027-es költségvetés és a hozzá kapcsolódó részletes nyugdíjszabályok tartalma lesz. Ezekből derülhet ki, pontosan kikre vonatkozik majd a 120 ezer forintos minimum, mi történik a 120–140 ezer forintos sávval, és változik-e a 13. és 14. havi nyugdíj jelenlegi számítási rendszere.