Hirdetés
A közelgő extrém hőség miatt munkaszüneti napokat is elrendelhetnek, mivel ilyen körülmények között szinte lehetetlen dolgozni. A globális felmelegedés következtében jelentősen visszaeshet a termelékenység, ami különösen a szegényebb országokat sújtja majd – írja a privatbankar.hu.
Hirdetés
A hőség hatásai és veszélyei
Csikós Péter, az egészségügyi alapellátási igazgatóság vezetője szerint a hőség hatására a szervezet több folyadékot és ásványi anyagot veszít, amit pótolni kell. A csecsemők, kisgyermekek és idősek esetében különösen fontos a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel, amely akár napi 3–4 liter is lehet. A magas koffein-, cukor- és alkoholtartalmú italokat kerülni kell, helyettük víz, ásványvíz, natúr gyümölcslevek és teák fogyasztása javasolt.
“Kerüljük a napon tartózkodást 11 és 15 óra között” – figyelmeztetett Csikós Péter, hangsúlyozva, hogy a bágyadtság, kedvetlenség, száraz bőr és repedezett, lepedékes nyelv mind a kiszáradás jelei lehetnek.
Hirdetés
Gazdasági következmények
Az ENSZ egy tanulmánya szerint a globális felmelegedés 2030-ig 2 billió dolláros kárt okozhat a világ gazdaságainak. Ez az összeg magyar forintban 569 ezer milliárd, ami megegyezik Magyarország 14 éves GDP-jével. A hőség miatt az emberek képtelenek lesznek ugyanolyan intenzitással dolgozni, mint korábban, ami jelentős gazdasági visszaesést okoz. Tord Kjellstrom, a Health and Environment International Trust igazgatója szerint az extrém hőség már most 15-20 százalékkal csökkenti az éves munkaórák számát Délkelet-Ázsiában, és ez az arány 2050-re megduplázódhat. Kína és Indonézia például évente GDP-jük jelentős részét veszíthetik el a csökkenő termelékenység miatt.
Hirdetés
Természeti katasztrófák
1980 és 2012 között több mint 2 millió ember halt meg természeti katasztrófák, köztük áradások, extrém hőhullámok és szárazságok miatt. Ezek a katasztrófák összesen 4 ezer milliárd dolláros kárt okoztak, ami megfelel az éves német GDP-nek.
Klímaváltozás és jövőbeli kilátások
A klímaváltozás különösen a szegényebb országokat sújtja, amelyek kevésbé tudnak felkészülni a változásokra. A munkaintenzív ipari ágazatokban lassabb munkavégzésre és gyakoribb szünetekre kell felkészülni. A gazdagabb országok jobban alkalmazkodhatnak a változásokhoz, például energiahatékonyabb hűtési rendszerekkel és rugalmasabb munkaidő-beosztással. A párizsi klímamegállapodás célja, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított 2 Celsius-fok alatt tartsa a globális felmelegedést. A globális felmelegedés már most új mérföldkőhöz érkezett, május 23-án a Déli-sarkon először mértek küszöbérték feletti légköri szén-dioxid-szintet.
Hirdetés
Öko-menekültek és jövőbeli kihívások
A Közel-Kelet és Észak-Afrika lakói a klímaváltozás miatt tömegesen kényszerülhetnek elhagyni szülőföldjüket az elviselhetetlen hőség és kiszáradás miatt. Az ilyen öko-menekültek hulláma Európát is fenyegeti, ami további kihívásokat jelent majd. Az extrém hőség és a globális felmelegedés nemcsak az emberek életminőségére, hanem a gazdaságra is súlyos hatással van. A megfelelő intézkedések és a klímaváltozás elleni küzdelem elengedhetetlen a jövőbeli károk minimalizálása érdekében.
