Magyar húsvéti receptek

Húsvétkor mindig megtelnek az asztalok mindenféle hagyományos finomsággal. Az illatos sonkától kezdve a tojásokon keresztül az ízletesebbnél ízletesebb desszertekig, a húsvét nem csak a locsolkodásról, hanem a hatalmas evésekről is szól. De miből áll egy igazán jó húsvéti ebéd?
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.
A húsvétnak megfeleltethető, időben korábbi zsidó vallási ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ. A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.



Húsvéti ételek
Sonka nélkül nincs húsvét! A sonka olyannyira a húsvét részévé vált, hogy sok helyen papokkal szenteltetik fel a misét követően (a tojásokkal, tormával és az elmaradhatatlan fonott kenyérrel együtt). A disznóvágást követően a sonka legjavát általában félreteszik, és sózott vagy füstölt formában tartósítják húsvétig. Természetesen nem mindenki juthat házi sonkához, ezért sokan boltban vásárolják meg azt, persze figyelve arra, hogy minőségi terméket vigyenek haza.
Léteznek nem hagyományosan elkészített, csontozott, kötözött fajták is, amelyek általában alacsonyabb zsírtartalommal rendelkeznek. Másik elmaradhatatlan húsvéti étel a tojás! A tojás a húsvéti ünnep talán legjellegzetesebb jelképe. A kereszténység elterjedésével vált szokássá, hogy amikor megünnepelték Jézus Krisztus mennybemenetelét, azaz a húsvétot, a hívők a feltámadást jelképező tojást ajándékoztak egymásnak.
A tojás a húsvéti menü elmaradhatatlan alkotója, sokféle módon lehet felhasználni. A hidegtálakon szerepelve díszítéshez, illetve reggelik alkotójaként szinte minden ünnepi asztalon megtalálható. A húsvéti fogások azonban nem csak sonkából állnak! Nézzünk néhány alternatív húsvéti receptet az elmaradhatatlan sonka mellé, a következő oldalon folytatom!

Húsvéti kenyér
Egyetlen húsvéti lakoma sem kezdődhet el, míg a húsvéti kenyér az asztalra nem kerül. Ez a könnyű kovászos kenyér aranysárga héjjal rendelkezik, és fonott formában készül. Vidéken már hatszáz éve szokás kenyeret sütni a különleges alkalmakra. A hagyományos kenyérnél sokkalta látványosabb alkotások éppen ezért a karácsony, a vidéki esküvők, és a húsvét elengedhetetlen részei is. Lényegében mindenhol ugyan úgy készítik el, habár a különböző területeken más és más sajátosságok fedezhetők fel benne.
Hozzávalók: egy kockacukor, 700 ml tej, 30 g sajtolt élesztő, 1 kilogramm liszt, 1 tojássárgája, 1 teáskanál só, 100 g porcukor, 140 g vaj, 1 tojás a fényezéshez.
Először is oldd fel a kockacukrot 100ml tejben. Törd bele a tejbe az élesztőt, majd helyezd meleg helyre 10 percre. Szűrd át a lisztet, egy edénybe majd keverd bele a tojássárgáját, a sót, és az élesztős tejet. Add hozzá a porcukrot, a vaj felét, és a maradék, enyhén fellangyosított tejet. Ezután alakítsd tésztává a keveréket egy kézi mixer szárával. Amikor a tészta elkezd elválni az edény oldalától, add hozzá a maradék vajat, egy-egy evőkanálnyi adagokban. Gyúrd át alaposan.
Szórd be egy kis liszttel, majd takard le konyharuhával, és tedd valamilyen meleg helyre, ahol megkelhet (ez nagyjából 30 percet vesz igénybe). A tészta eközben kétszeres méretűre nő (kel) majd. Ezután válaszd szét a tésztát három egyenlő méretű részre, és mindegyikből gyúrj egyenlő hosszúságú és méretű tekercseket egy liszttel leszórt felületen.
Most jön az igazi kihívás: a fonott kinézet elkészítése – ehhez össze kell fonnod egymással a három tésztatekercset. A kész fonott alkotást helyezd egy zsírral kikent tepsire, hogy tovább keljen, és ismét kétszeres méretűre növekedjen. Melegítsd előre a sütőt 200°C-ra. Kend át a tészta felületét egy felvert tojással, majd helyezd a sütőbe 45-50 percre. Hagyd, hogy teljesen lehűljön, mielőtt felvágnád.

Zsíros borjúláb
Hozzávalók: 800g csontozott borjúláb, 100g szalonnazsír, só, 100g disznózsír vagy növényi zsiradék, 30g paradicsomsűrítmény, 2 evőkanál liszt, 4 teáskanál (20g) vaj
Kezdd előmelegíteni a sütőt 180°C-ra. Alaposan mosd le a húst, majd töröld szárazra. Igény szerint kösd össze egy madzaggal, ha szeretnéd megtartani a formáját. Vágd vékony csíkokra a disznózsírt, majd helyezd a csíkokat hús felületére, egymástól nagyjából egyenlő távolságra. Helyezd a húst egy pecsenyesütőbe, és öntsd rá az olvasztott disznózsírt. Süsd úgy 40-60 percig, vagy amíg világosbarnává nem válik eközben pedig rendszeresen forgasd meg.
Tálalás előtt ne feledd el eltávolítani a madzagot, és megvárni, hogy a hús kissé meghűljön. A szószhoz melegítsd fel a paradicsomsűrítményt egy rövid időre, majd szúrd meg egy kis lisztel, és keverd el benne. Adj hozzá 200ml vizet, és forrald fel, végül pedig keverd bele a vajat. Párolt zöldség, krumplipüré, vagy valamilyen saláta is kiváló köret lehet mellé.



Húsvétvasárnap
Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.
Húsvéthétfő
Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel mint kölnivel vagy vízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.
Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.