Megható vallomása: Fájdalmas dologról vallott Gálvölgyi János

Gálvölgyi János, aki a színház és a humor világában elért sikereiről ismert, mély érzelmekkel osztotta meg, milyen nehézségekkel kellett szembenéznie családapaként. A színész, akit kollégái nem csak művészi tehetsége, hanem családja iránti elkötelezettsége miatt is tisztelnek, nyíltan beszélt arról, hogy karrierje építése során kevés időt tudott gyermekei nevelésére szánni. Ezt a hiányosságát ma már nagyon sajnálja, és fiatal kollégáinak is azt tanácsolja, hogy legyenek tudatosak ebben, mivel a család és a karrier közötti egyensúly megtalálása rendkívül fontos.

„Imádom a lányaimat, azt hiszem, ők sem utálnak engem: ölelkezős, puszilkodós vagyok, családon belül, hangsúlyozom. Szóval szeretjük egymást, de nem tudok őszintén válaszolni, hogy jó apa vagyok-e. Mert ha azt mondom, igen, az nagyképűen hangzik, pedig szerintem jó apa vagyok. Jó család vagyunk, azt hiszem” – mondta el a Retro Rádió­ban a színész.

„Az volt a nagy álmom, hogy két lányom szülessen. Tényleg csak az, hogy lányok legyenek, mert a lányok nagyon apásak. És elképzeltem, ahogy elmegyünk majd vasárnap délelőtt rózsaszín masnival a hajukban az állatkertbe, együtt. De aztán előző este volt egy vagy két előadásom, és akkor másnap bizony aludtam. Így ezek nálunk kimaradtak. Nem tudom, hogy a gyerekeim ezt akkor mennyire sínylették meg, de a kettő együtt nem megy, ezt én most már határozottan állítom, ennyi év után. Az, hogy az ember apuka legyen és mellette nagyon jó színész is, híres és népszerű, és lakása is legyen, ez együtt nem megy. Az én drága apósom, akit úgy hívtak, hogy Rodolfo, is azt mondta, amikor megkértem a lánya kezét, hogy ’Drága fiam, jobban örülnék, ha lakatosmester lennél.’

Ami persze nem igaz, de azért ha az ember elindul fiatalon a színészi pályán, és azt akarja, hogy megismerjék, hogy szerepeket kapjon, akkor azt nem lehet úgy, hogy bejelenti a színházban, csak délelőtt jár próbára, és az esti előadásoknál ne számítsanak rá, mert akkor éppen babázni fog. De amikor nekem volt szabad estém, akkor igenis nagyon rendes apa voltam: vetítettem diafilmet és pirítottam a lányaimnak a sós mandulát. Akkor otthon voltam” – mesélte.

Forrás