Hirdetés

Megszületett a parlamenti döntés: 2026. október 1-jétől ismét a „megye” lesz a hivatalos elnevezés a jelenlegi „vármegye” helyett, a kormányhivatalok vezetőit pedig főispán helyett ismét kormánymegbízottnak nevezik. Az Országgyűlés 134 igen és 52 nem szavazattal fogadta el azt a több mint kétszáz oldalas törvénycsomagot, amely a teljes magyar jogrendszeren átvezeti az elnevezések módosítását. Fontos azonban, hogy maguk a megyék természetesen nem szűnnek meg. Nem változnak a közigazgatási határok, települések sem kerülnek máshová, és az ügyintézés szabályait sem írják át pusztán emiatt. A változás elsősorban az elnevezéseket érinti. A törvénycsomag ugyanakkor egy teljesen más kérdésben is fontos módosítást tartalmaz: megváltozik a miniszterelnök illetményének számítása, ami Magyar Péter esetében jelentős havi fizetéscsökkenéssel jár.
Hirdetés
Októbertől ismét Pest megye, Hajdú-Bihar megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye lesz
A változás a hétköznapokban elsősorban a hivatalos megnevezéseknél válik majd látványossá. Október 1-jétől például Pest vármegye helyett ismét Pest megye, Hajdú-Bihar vármegye helyett Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye helyett pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lesz a hivatalos forma. A módosítás kizárólag az elnevezést érinti. Magyarország területi beosztása nem változik, a megyék határai ugyanott maradnak, és a hozzájuk tartozó települések közigazgatási helyzete sem módosul. A kormány indoklása szerint a korábban hosszú ideig használt megye elnevezés közérthetőbb és jobban illeszkedik egy modern közigazgatási rendszerhez.
Hirdetés
A főispánokból ismét kormánymegbízottak lesznek
Nem csak a vármegye szó tűnik el. A kormányhivatalok vezetőinek hivatalos titulusa is visszaváltozik: a jelenlegi főispán elnevezés helyett újra kormánymegbízott lesz használatos. Ez azonban nem jelent automatikus személycserét. A jelenlegi tisztségviselők pusztán az átnevezés miatt nem veszítik el pozíciójukat, és feladat- vagy hatáskörük sem változik meg. Ugyanazt a tisztséget tölthetik be, csak annak hivatalos neve módosul.
Nem kell új dokumentumokat kérni a névváltozás miatt
A változás miatt az állampolgároknak sem kell tömegesen új okmányokat vagy hivatalos iratokat igényelniük. Ha egy már kiadott dokumentumon még a „vármegye” vagy „főispán” megnevezés található, az ettől nem válik automatikusan érvénytelenné. A jogszabály indoklása szerint a változtatás nem érinti a közigazgatási és hatósági jogviszonyok tartalmát, és az ügyintézés szabályai sem változnak meg. A hivatalok, elektronikus rendszerek, honlapok és nyomtatványok fokozatosan térhetnek át az új megnevezések használatára.
Több mint kétszáz oldalon kellett átírni a jogszabályokat
Első hallásra két szó lecserélése egyszerű feladatnak tűnhet, a magyar jogrendszerben azonban rengeteg helyen szerepelnek ezek az elnevezések. Ezért készült több mint kétszáz oldalas törvénycsomag. A módosítandó szabályokban a vármegye, vármegyei és főispán kifejezéseket mindenhol át kellett vezetni az új terminológiára. A benyújtott előterjesztésben a „vármegye” több mint ezerszer, a „főispán” pedig több mint száz alkalommal szerepelt. A hatalmas terjedelem tehát jelentős részben jogtechnikai szövegcseréből adódik.
Hirdetés
Mindössze néhány évig maradt a vármegye elnevezés
A mostani döntés lényegében visszafordítja a 2022-ben elfogadott változtatást. Az Országgyűlés akkor döntött úgy, hogy a korábban használt „megye” helyett visszahozza a történelmi eredetű „vármegye” kifejezést. A változás 2023. január 1-jén lépett életbe. Ezzel egy időben a kormányhivatalok vezetőinek korábbi kormánymegbízott elnevezését is főispánra cserélték. Most mindkét döntést visszafordítják, így alig három és fél év után újra a korábban megszokott szavak kerülnek vissza a hivatalos közigazgatási nyelvbe.
Miért változtatják vissza?
A kormány álláspontja szerint a közigazgatás tekintélyét nem a történelmi elnevezéseknek, hanem a megfelelő működésnek és az állampolgároknak nyújtott szolgáltatás színvonalának kell biztosítania. Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy a „megye” és a „kormánymegbízott” kifejezések közérthetőbbek, és jobban megfelelnek a XXI. századi közigazgatási nyelvezetnek. A döntésnek ugyanakkor nyilvánvalóan szimbolikus jelentősége is van, hiszen az új parlamenti többség a korábbi kormány egyik látványos közigazgatási névváltoztatását fordítja vissza.
Nem mindenhol pontosan október 1-jén történik meg a csere
A legtöbb rendelkezés 2026. október 1-jén lép hatályba, de akad technikai kivétel. A jogi személyek nyilvántartásáról szóló egyes szabályokban csak 2027. január 1-jétől vezetik át a megye elnevezést. A lakosság szempontjából azonban október első napja lesz a fontos dátum: a közigazgatás és a hivatalos kommunikáció döntő részében ettől kezdődően tér vissza a megye és a kormánymegbízott.
Hirdetés
Közel 600 millió forintba kerülhet az átállás
Az átnevezésnek költsége is lesz. A jogszabályhoz készült hatásvizsgálat szerint mintegy 577 millió forintba kerülhet a módosítások végrehajtása. Nem pusztán a jogszabályok szövegét kell ugyanis átírni. Idővel módosítani kell különböző hivatalos táblákat, feliratokat, nyomtatványokat, dokumentumsablonokat és informatikai rendszereket is. Ez már a javaslat megjelenésekor vitát váltott ki. A változtatás támogatói szerint indokolt a közérthetőbb terminológia visszaállítása, kritikusai viszont megkérdőjelezték, hogy érdemes-e közel hatszázmillió forintot fordítani egy alapvetően névhasználati módosításra.
Magyar Péter fizetésének szabályait is átírták
A törvénycsomag nem kizárólag a közigazgatási elnevezésekről rendelkezik. Az Országgyűlés a miniszterelnöki illetmény számítását is megváltoztatta. Az új szabály különbséget tesz aszerint, hogy a mindenkori kormányfő rendelkezik-e országgyűlési képviselői mandátummal. Ha nem képviselő, miniszterelnöki illetménye az országgyűlési képviselői tiszteletdíj 2,91-szerese lesz. Ha viszont a miniszterelnök egyben országgyűlési képviselő is, akkor a miniszterelnöki illetményre 1,91-es szorzó vonatkozik, hiszen emellett külön képviselői tiszteletdíjat is kap. Magyar Péter országgyűlési képviselőként a második kategóriába tartozik.
Több mint 1,3 millió forinttal csökkenhet a havi javadalmazása
A kormány hivatalos tájékoztatása szerint Magyar Péter miniszterelnöki illetménye és országgyűlési képviselői tiszteletdíja együtt havi bruttó 3 810 624 forint lesz. Korábban az összesített havi javadalmazása 5 120 117 forint volt. Ez megközelítőleg 1,31 millió forintos havi csökkenést jelent. Fontos, hogy a körülbelül 2,5 millió forintos összeg csak a képviselői mandátummal is rendelkező miniszterelnök kormányfői illetményére vonatkozik. Ehhez adódik hozzá az országgyűlési képviselőként járó tiszteletdíj.
Az átlagember főként a hivatalos neveken veszi majd észre
A legtöbb magyar számára a változás elsősorban a hivatalos iratokon, internetes ügyintézésnél és a közigazgatási intézmények megnevezéseiben lesz feltűnő. A „vármegyei kormányhivatal” helyett újra „megyei kormányhivatal” jelenhet meg, a dokumentumokon pedig főispán helyett a kormánymegbízott tisztségét tüntethetik fel. Idővel a közúti és hivatali táblákat, online felületeket és különböző nyomtatványokat is átvezetik az új elnevezésre. Az ügyintézés lényegi menete azonban ettől nem változik.
Ez nem a megyei önkormányzatok megszüntetése
A mostani döntést fontos elkülöníteni egy másik, szintén felmerült közigazgatási változtatástól. Magyar Péter korábban arról is beszélt, hogy a kormány felülvizsgálja a megyei közgyűlések rendszerét, és akár azok teljes átalakítása is szóba kerülhet. Ez azonban nem része a most elfogadott átnevezésnek. A jelenlegi törvény kizárólag a megnevezéseket módosítja, és nem szünteti meg sem a megyéket, sem a megyei közigazgatás szervezeteit. Ha később a megyei önkormányzatok feladatain vagy szerkezetén is változtatnának, ahhoz újabb jogszabályokra és parlamenti döntésekre lenne szükség.
Már nem terv: megszületett a parlamenti döntés
A legfontosabb változás tehát az, hogy az ügy már túl van a javaslati szakaszon: az Országgyűlés megszavazta a törvénycsomagot. A magyarok számára a legfontosabb időpont 2026. október 1. Ettől kezdődően a jogszabályok és a közigazgatás jelentős részében ismét a megye és a kormánymegbízott elnevezésekkel találkozhatunk. A határok nem változnak, az állampolgárok jogai nem módosulnak, és csak a névváltoztatás miatt senkinek nem kell új ügyintézést kezdeményeznie. Három és fél év után azonban hivatalosan is lezárul a „vármegye” és „főispán” jelenlegi korszaka, és ismét visszatérnek azok az elnevezések, amelyeket a magyarok évtizedeken keresztül használtak.