Mindenki a fejét fogja, ilyen tél jöhet Magyarországon – Frissült a 2026/2027-es szezonális előrejelzés

Még szeptembert írunk, de már megjelentek azok a szezonális előrejelzések, amelyekből kirajzolódhat a 2026–2027-es tél első lehetséges forgatókönyve. A friss adatok alapján Európa nagy részén – így térségünkben is – jelenleg az átlagosnál enyhébb télnek van nagyobb esélye. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy Magyarországon elmarad a hó vagy nem lesznek komoly fagyok. A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat szeptember 10-én frissített szezonális előrejelzése szerint az európai szárazföld túlnyomó részén a sokéves átlagnál magasabb téli középhőmérséklet valószínűbb. A kontinens jelentős részén emellett az átlagosnál csapadékosabb tél jelei is megjelentek. Vagyis könnyen lehet, hogy a következő tél sokszor enyhe, esős és nyirkos arcát mutatja majd – ezt azonban időnként markáns, havas hidegbetörések szakíthatják meg.

A friss előrejelzés enyhébb tél felé billenti a mérleget
A szezonális prognózisokat nem úgy kell elképzelni, mint egy hétvégi időjárás-előrejelzést. A modellek hónapokkal előre nem tudják megmondani, hogy például december 24-én Budapesten havazni fog-e, vagy január közepén pontosan hány fok lesz Debrecenben. Ehelyett azt becsülik meg, hogy egy teljes, több hónapos időszak hőmérséklete és csapadéka milyen eséllyel térhet el a sokéves átlagtól. A Copernicus legfrissebb számításai jelenleg enyhébb európai telet valószínűsítenek, és a kontinens nagy részén a csapadékosabb forgatókönyvnek is nagyobb esélyt adnak. Magyarországon ez azt jelentheti, hogy több lesz az olyan időszak, amikor nyugati vagy délnyugati áramlással viszonylag enyhe levegő érkezik. Síkvidéken ilyenkor gyakrabban eshet eső vagy havas eső, miközben a hegyvidékeken havazhat.

Rendkívül erős El Niño alakult ki
A következő tél egyik legérdekesebb globális háttértényezője az El Niño. A NOAA szeptember 10-én kiadott legfrissebb értékelése szerint az El Niño tovább erősödik, és 90 százaléknál nagyobb az esély arra, hogy nagyon erős eseménnyé váljon 2026 őszén és a 2026–2027-es télen. A szervezet ennél is tovább ment: az október–decemberi időszakra már 75 százalékos esélyt adott arra, hogy az esemény erőssége történelmi kategóriába kerüljön, vagyis felvegye a versenyt az 1950 óta megfigyelt legerősebb El Niñókkal. A NOAA kísérleti modelljei szintén nagy biztonsággal rendkívül erős El Niñót jeleznek az ősz végére és a tél elejére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarország időjárását egyetlen jelenség eldöntötte.

Az El Niño nem mondja meg, lesz-e hó Magyarországon
Az El Niño Európára gyakorolt hatása lényegesen összetettebb, mint például Észak-Amerikában. Hazánk téli időjárását egyszerre befolyásolja az Atlanti-óceán térségének légköri cirkulációja, a sarki örvény állapota, az észak-atlanti légnyomási helyzet, a mediterrán ciklonok útvonala és számos más folyamat. Ezért még egy rendkívül erős El Niño esetében sem lehet kijelenteni, hogy biztosan enyhe vagy hószegény lesz a magyar tél. Maga a NOAA is hangsúlyozza, hogy a nagyon erős El Niño növeli bizonyos tipikus időjárási hatások esélyét, de nem garantálja azok bekövetkezését minden térségben.

Decemberben inkább esőből lehet több
Ha a jelenlegi szezonális forgatókönyv valósul meg, decemberben gyakori lehet az enyhébb, nyirkos idő. A síkvidéki területeken emiatt több alkalommal lehet eső vagy havas eső, miközben a hegyekben már havazhat. Ehhez társulhatnak hosszabb ködös időszakok is. A Kárpát-medencében télen könnyen kialakul úgynevezett hidegpárna: a magasban enyhe levegő érkezik, lent azonban megreked a hideg, nedves levegő. Ilyenkor előfordulhat, hogy a hegyekben napsütésben 8–10 fokot mérnek, miközben az Alföld egy részén egész nap 0–3 fok és köd marad. Tehát még egy átlagosan enyhe tél sem feltétlenül jelent kellemes, napsütéses időjárást.

A fehér karácsonyról még túl korai beszélni
Minden évben már ősszel megkezdődik a találgatás arról, vajon havas lesz-e a karácsony. Szeptemberben azonban erre még nincs megbízható meteorológiai válasz. A szezonális modellekből legfeljebb a december egészére vonatkozó hőmérsékleti vagy csapadékos hajlam olvasható ki. Azt, hogy december 24–26. között éppen milyen légtömeg lesz Magyarország felett, csak jóval közelebb az ünnephez lehet érdemben előre jelezni. Egyetlen mediterrán ciklon is elég lehet ahhoz, hogy néhány nap alatt havas legyen az ország jelentős része – de ugyanez a ciklon néhány fokkal melegebb levegő mellett kiadós esőt is hozhat.

Január még komoly télies fordulatot hozhat
Az enyhébb szezonális jelzés ellenére január különösen érdekes lehet. Az előző, 2025–2026-os tél remekül megmutatta, hogy az évszak átlaga és egy-egy hónap időjárása között hatalmas különbség lehet. A HungaroMet összegzése szerint a 2025–2026-os tél összességében 1,3 Celsius-fokkal enyhébb volt az 1991–2020-as átlagnál, január ugyanakkor mintegy 1,2 fokkal hidegebb lett a normálnál, és többhetes hideg, havas periódust hozott. Ez pontosan megmutatja, miért nem szabad az „enyhe tél” kifejezést úgy értelmezni, hogy három hónapon keresztül nem lehet komoly hideg. Akár a következő télen is kialakulhat olyan légköri helyzet, amelyben északi vagy északkeleti irányból sarkvidéki eredetű levegő árasztja el a Kárpát-medencét. Ilyenkor néhány nap alatt akár 10–15 fokot is zuhanhat a hőmérséklet.

Mínusz 15 fok sem kizárt
Hónapokkal előre természetesen nem lehet megmondani a tél legalacsonyabb hőmérsékletét. Az azonban teljesen reális, hogy a következő tél során is legyenek mínusz 10 fok alatti éjszakák. Hótakaró, derült ég és gyenge szél mellett a fagyzugos északi völgyekben mínusz 15 fok körüli vagy annál alacsonyabb értékek is kialakulhatnak. Egy szélsőséges hideghullám során ennél alacsonyabb hőmérséklet sem lehetetlen. Ez tehát nem mond ellent annak, hogy a három téli hónap összességében végül enyhébb legyen az átlagosnál.

Nagy havazásból is elég lehet egyetlen ciklon
A havas napok számát még nehezebb hónapokkal előre jelezni. A havazáshoz ugyanis egyszerre kell megfelelő mennyiségű nedvesség és kellően hideg levegő. Ha egy mediterrán ciklon éppen akkor érkezik, amikor hideg légtömeg tölti ki a Kárpát-medencét, 24–48 óra alatt jelentős hóréteg is kialakulhat. Ha azonban ugyanaz a ciklon két-három fokkal melegebb levegőt hoz, a hó gyorsan havas esőbe vagy esőbe válthat. Az átlagosnál enyhébb tél tehát elsősorban a tartós, síkvidéki hótakaró esélyét csökkenti, nem pedig a nagy havazások lehetőségét zárja ki.

A hegyekben egészen más tél lehet, mint az Alföldön
Magyarországon belül is jelentős különbségek alakulhatnak ki. Az Északi-középhegység magasabb részein, a Bakonyban és az Alpokalján jóval nagyobb esély van arra, hogy a hó hosszabb ideig megmaradjon. Budapesten, az Alföldön és a déli országrészben ugyanakkor egy enyhébb tél során sokkal gyakoribb lehet az a helyzet, amikor a havazás néhány óra után esőbe vált. A nagyvárosokban a hősziget-hatás tovább gyorsíthatja a hó olvadását. Így könnyen előfordulhat, hogy egy Budapest környéki magasabb területen fehér a táj, miközben a belvárosban már csak latyak marad.

Ónos esőből is lehetnek veszélyes helyzetek
Az enyhe és hideg légtömegek gyakori váltakozása egy másik kellemetlen téli jelenségnek is kedvezhet: az ónos esőnek. Ez az egyik legveszélyesebb téli csapadékforma. A túlhűlt esőcseppek az útra, járdára, autóra vagy vezetékre érve azonnal megfagyhatnak, így szinte láthatatlan jégréteg képződhet. Már vékony jégbevonat is rendkívül csúszóssá teheti az utakat. Ezért paradox módon egy változékony, gyakran fagypont körüli tél közlekedési szempontból akár több veszélyes helyzetet is teremthet, mint egy tartósan száraz, mínusz 5 fokos időszak.

Február akár tavaszt és telet is hozhat ugyanazon a héten
Februárban már sokkal magasabban jár a Nap, gyorsan hosszabbodnak a nappalok, ezért enyhe délnyugati áramlás esetén akár tavaszias meleg is kialakulhat. Az előző tél februárja például a HungaroMet szerint mintegy 2,5 fokkal melegebb volt az átlagosnál. Ez azonban nem akadályozza meg, hogy később újabb hidegbetörés érkezzen. Egy februári mediterrán ciklon továbbra is hozhat havazást, havas esőt vagy ónos esőt, és néhány napra még akkor is visszatérhet a tél, ha előtte már 15 fok körüli maximumokat mértek.

Sok lehet a ködös, nyirkos nap
Az enyhe tél nem feltétlenül jelent kellemes telet. A Kárpát-medence földrajzi helyzete kifejezetten kedvez annak, hogy téli magasnyomású helyzetekben hideg, nedves levegő rekedjen meg a medencében. Ilyenkor napokig, akár hosszabb időn keresztül is szürke, ködös és nyirkos maradhat az idő. A hőmérséklet nappal csak kevéssel emelkedhet fagypont fölé, éjszaka pedig megfagyhat a ködszitálás. Ez az utak jegesedését és a légszennyezettség romlását is elősegítheti.

A tél csapadékosabb lehet az átlagosnál
A Copernicus szeptemberi szezonális előrejelzésének egyik érdekes jelzése, hogy Európa nagy részén az átlagosnál csapadékosabb télnek is nagyobb az esélye, a kontinens déli és északi peremterületeit leszámítva. Ez Magyarország szempontjából kedvező is lehetne az elmúlt időszak szárazságai után. A döntő kérdés azonban az lesz, milyen formában és milyen eloszlásban érkezik a csapadék. A talaj vízkészletének feltöltését a hosszan tartó mérsékelt eső vagy a lassan olvadó hótakaró segíti igazán. Egy rövid, heves esőzés sokkal kevésbé hatékony, különösen akkor, ha a talaj felszíne fagyott vagy már telített vízzel.

A gazdáknak sem mindegy, mennyire lesz enyhe
Az enyhe tél mezőgazdasági szempontból nem feltétlenül csak jó hír. A tartósan magasabb hőmérséklet miatt egyes növények idő előtt fejlődésnek indulhatnak. Ha ezt később erős hideghullám követi, jelentős fagykárok alakulhatnak ki. Az enyhe idő a kártevők és kórokozók nagyobb részének túlélését is segítheti. A hó hiánya szintén problémát okozhat, mert a hótakaró természetes hőszigetelést biztosít a talajnak és a növényeknek.

Fűtésből kevesebb fogyhat – de egy kemény január mindent átírhat
Ha valóban enyhébb lesz az előttünk álló tél, országos szinten kisebb lehet a fűtési energiaigény. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden háztartás biztosan kevesebbet költ majd fűtésre. Egy többhetes januári hideghullám rövid idő alatt jelentősen megnövelheti a gáz-, áram- vagy tűzifafogyasztást. Éppen ezért a szezonális előrejelzés miatt senkinek sem érdemes elhalasztania a kazán, a kémény vagy a fűtési rendszer ellenőrzését. A kültéri vízvezetékeket és kerti csapokat is ugyanúgy téliesíteni kell, mert egyetlen komolyabb fagyos periódus is elegendő ahhoz, hogy károkat okozzon.

Egy dolog már látszik: szélsőségesen változékony tél is jöhet
A szeptember közepén rendelkezésre álló adatok alapján jelenleg az átlagosnál enyhébb 2026–2027-es tél a valószínűbb forgatókönyv Magyarország térségében. Ezt erősíti a Copernicus friss európai szezonális előrejelzése, miközben a háttérben egy rendkívül erős El Niño fejlődik. A legvalószínűbb kép jelenleg ezért egy változékony tél: hosszabb enyhe és esős időszakokkal, gyakori köddel, időnként havas esővel, ugyanakkor egy vagy több markáns hidegbetöréssel és havas periódussal. Tartósan, decembertől februárig uralkodó kemény tél jelenleg kevésbé valószínű. De annak az ellenkezője sem igaz, hogy „nem lesz tél”. A tavalyi szezon már bebizonyította, hogy egy összességében enyhe évszak közepén is érkezhet többhetes havas, fagyos időszak. A pontosabb kép októberben és novemberben kezd majd igazán kirajzolódni. Akkorra már a tél elejéhez közelebb kerülünk, és a szezonális modellek is több friss mérési adatból dolgozhatnak. Egyelőre tehát ez a legfontosabb üzenet: enyhébb télre nagyobb az esély, de hóra, ónos esőre és kemény fagyokra ugyanúgy fel kell készülni.