Hirdetés
Komoly vita körvonalazódik a 2027-es minimálbérről. A 2024 végén megkötött hároméves bérmegállapodás eredetileg 14 százalékos emeléssel számolt 2027-re, a munkáltatói oldal azonban ma már jóval óvatosabb. Perlusz László, a VOSZ főtitkára szerint a magyar gazdaság jelenlegi teljesítménye mellett még a 10 százalékos bruttó emelés gazdasági alapja is kérdéses lehet – írja a vg.hu. Ez ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy a minimálbéren dolgozóknak le kell mondaniuk a kétszámjegyű nettó keresetnövekedésről. A Tisza-kormány korábban azt vállalta, hogy a minimálbéresek személyi jövedelemadó-terhelését adójóváírással effektíve 15 százalékról 9 százalékra csökkenti.
Hirdetés
Kármán András pénzügyminiszter májusi parlamenti meghallgatásán szintén megerősítette ezt az irányt, a részletes 2027-es szabályozás azonban még nem jelent meg. Ha az adókönnyítés valóban életbe lép, akkor akár egyszámjegyű bruttó béremelés mellett is jóval 10 százalék fölött nőhet a dolgozók ténylegesen kézhez kapott nettó fizetése.
A 14 százalékos emelés még egyáltalán nem biztos
A 2027-es minimálbérrel kapcsolatban az egyik legfontosabb pontosítás, hogy a sok helyen emlegetett 14 százalékos emelés még nem tekinthető véglegesnek. A 2024 novemberében létrejött hároméves bérmegállapodás eredetileg azzal számolt, hogy 2025-ben 9, 2026-ban 13, 2027-ben pedig 14 százalékkal nő a minimálbér. A cél az volt, hogy 2027-re a minimálbér elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. Az eredeti pálya azonban már 2026-ban módosult. A tervezett 13 százalék helyett végül 11 százalékos emelésben állapodtak meg, így 2026. január 1-jétől a minimálbér 322 800 forintra emelkedett. A garantált bérminimum jelenleg 373 200 forint.
Hirdetés
A 374 600 forintos összeg már nem automatikus
A korábban sokat idézett 374 600 forintos 2027-es minimálbér az eredeti, időközben módosult bérpályából származik. Az eredeti számítás szerint a 2026-ra tervezett 328 600 forintos minimálbérre jött volna rá a 14 százalékos emelés, ebből adódott volna nagyjából 374 600 forint. Mivel azonban 2026-ban végül csak 322 800 forintra nőtt a minimálbér, ugyanez a 14 százalékos emelés matematikailag már csak körülbelül 367 992 forintos 2027-es összeget jelentene. De még ezt sem lehet biztosnak tekinteni, mert maga a 14 százalékos emelés is újratárgyalható. Perlusz László augusztusban külön hangsúlyozta, hogy a 2027-es minimálbérről még nincs végleges megállapodás.
A gazdasági növekedés miatt óvatosabbak a munkáltatók
A hároméves béralku idején erősebb gazdasági növekedéssel számoltak, mint amit később ténylegesen láthattunk. A KSH 2026 második negyedévére vonatkozó gyorsbecslése szerint a magyar GDP éves alapon 1,7 százalékkal nőtt. Az első félév egészében szintén 1,7 százalékos bővülést mértek, az előző negyedévhez képest pedig 0,4 százalékkal teljesített jobban a gazdaság. Ez nem jelent recessziót, de jóval visszafogottabb növekedési pálya annál, amelyre az eredeti bérmegállapodást építették. A munkáltatói oldal szerint ezért azt is vizsgálni kell, hogy a vállalkozások termelékenysége, bevétele és nyeresége képes-e kitermelni a magasabb munkabérek teljes költségét.
Perlusz szerint még a 10 százalékos emelés is kérdéses lehet
A VOSZ főtitkára a 24.hu Della című műsorában arról beszélt, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet mellett nemcsak a 14, hanem akár a 10 százalékos bruttó minimálbér-emelés is nehezen kigazdálkodható lehet. Ez azonban a munkáltatói oldal álláspontja, nem végleges döntés. A munkavállalói érdekképviseletek ennél magasabb emelést szeretnének. A Magyar Szakszervezeti Szövetség továbbra is azt tartja kívánatosnak, hogy 2027-re a minimálbér elérje a várható rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke szerint még az eredetileg tervezett 14 százalékos emelés sem biztos, hogy elegendő lenne ehhez.
Hirdetés
Az adócsökkentés teljesen átírhatja a nettó számokat
A vita azért különösen érdekes, mert 2027-ben a nettó minimálbért nem feltétlenül csak a bruttó emelés határozza majd meg. A Tisza még ellenzékben azt vállalta, hogy a minimálbéresek tényleges szja-terhelését 15 százalékról 9 százalékra csökkenti. Kármán András pénzügyminiszter-jelölti meghallgatásán is arról beszélt, hogy a minimálbéren dolgozók effektív szja-terhe 9 százalékra mérséklődhet. A nyilvánosságra került tervek alapján nem feltétlenül maga az általános 15 százalékos szja-kulcs változna. Inkább adójóváírással csökkenne a minimálbéreseknél a tényleges teher 9 százalékra.
A 9 százalékos effektív szja még nincs kihirdetve
Fontos, hogy ezt jelenleg még nem lehet hatályos 2027-es adószabályként kezelni. A 24.hu augusztus 19-i összefoglalója szerint a következő évi adócsomagból derül majd ki pontosan, milyen formában valósítják meg a vállalást. A 2027-es költségvetés benyújtását a pénzügyminiszter korábbi közlése szerint október végéig tervezik. A következő hetekben ezért várhatóan sokkal tisztábban látszik majd, hogyan változhat az alacsony keresetűek adóterhelése.
Jelenleg ennyi a nettó minimálbér
2026-ban a teljes munkaidős bruttó minimálbér 322 800 forint. A jelenlegi általános szabályok alapján egy olyan munkavállalónál, aki semmilyen külön kedvezményt vagy mentességet nem vesz igénybe, 15 százalék személyi jövedelemadót és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot vonnak le. A NAV 2026-os tájékoztatói szintén 18,5 százalékos tb-járulékmértéket rögzítenek. Így a 322 800 forintos bruttó minimálbér nettója kedvezmények nélkül jelenleg körülbelül 214 662 forint havonta. Ehhez érdemes viszonyítani a különböző 2027-es forgatókönyveket.
Hirdetés
Már önmagában az adóváltozás is sokat jelentene
Ha a bruttó minimálbér egyáltalán nem változna, de az effektív szja-terhelés 15 százalékról 9 százalékra csökkenne, ugyanabból a 322 800 forintos bruttó bérből körülbelül 234 030 forint nettó maradna. Ez havi mintegy 19 368 forinttal több pénzt jelentene. Éves szinten a különbség meghaladná a 232 ezer forintot. Vagyis önmagában az adókönnyítés is közel 9 százalékkal növelné a nettó keresetet egy kedvezményeket nem érvényesítő minimálbéres dolgozónál.
8 százalékos bruttó emelés mellett már látványos lenne a nettó növekedés
Ha végül 8 százalékos minimálbér-emelésben állapodnának meg, a jelenlegi 322 800 forintos összegből körülbelül 348 624 forintos bruttó minimálbér lenne. A mostani 15 százalékos szja mellett ebből nagyjából 231 835 forint maradna nettóban. Ha azonban közben életbe lépne a 9 százalékos effektív szja, a nettó összeg körülbelül 252 752 forintra emelkedhetne. Ez a jelenlegi 214 662 forintos nettóhoz képest körülbelül 38 ezer forintos havi pluszt jelentene. A növekedés így megközelítené a 18 százalékot.
5 százalékos bruttó emelésnél is kétszámjegyű lehetne a nettó plusz
Ha a gazdasági helyzet miatt mindössze 5 százalékkal nőne a bruttó minimálbér, az új összeg 338 940 forint lenne. A 9 százalékos effektív szja mellett ebből körülbelül 245 732 forint maradhatna kézben. Ez a jelenlegi nettó minimálbérhez képest nagyjából 14,5 százalékos növekedést jelentene. Vagyis előállhat az a helyzet, hogy a vállalkozásoknak nem kell kétszámjegyű bruttó béremelést kigazdálkodniuk ahhoz, hogy a dolgozó nettó bére kétszámjegyű mértékben nőjön.
Hirdetés
Mi lenne, ha mégis 14 százalékkal emelkedne a minimálbér?
Ha a 14 százalékos emelés végül mégis megmaradna, és azt a jelenlegi 322 800 forintos minimálbérre alkalmaznák, akkor a bruttó összeg körülbelül 367 992 forint lenne. A jelenlegi adószabályok mellett ebből nagyjából 244 715 forint nettó maradna. A 9 százalékos effektív szja mellett viszont a nettó összeg megközelíthetné a 266 794 forintot. Ez a mostani 214 662 forinthoz képest több mint 52 ezer forintos havi növekedést jelentene. A nettó emelkedés így körülbelül 24 százalék lenne. Ez azonban jelenleg csak az egyik lehetséges forgatókönyv.
A régi 374 600 forintos összeggel is lehet számolni, de csak elméletben
Ha valamilyen új alku eredményeként mégis az eredeti 374 600 forintos célösszeghez térnének vissza, akkor a jelenlegi 15 százalékos szja mellett körülbelül 249 109 forintos nettó adódna. A 9 százalékos effektív szja esetén pedig nagyjából 271 585 forint maradhatna a dolgozónál. Ez azonban jelenleg inkább viszonyítási pont, mint valószínű, hivatalosan eldöntött összeg.
Nem mindenkinek ugyanannyival nőne a nettó fizetése
A számítások egy olyan munkavállalóra vonatkoznak, aki teljes egészében megfizeti a jelenlegi 15 százalékos szja-t, és nem vesz igénybe családi kedvezményt vagy más szja-mentességet. Aki már most is részben vagy teljesen mentesül az szja alól, annál a 15 százalékról effektív 9 százalékra történő csökkentés kisebb nettó pluszt eredményezhet. Ezért a végleges 2027-es nettó minimálbér számításánál kulcsfontosságú lesz, hogyan illeszkedik az új adójóváírás a már meglévő kedvezményekhez.
Nem csak a minimálbéreseket érintheti az adókönnyítés
A Tisza korábbi terve szerint nem állnának meg a minimálbérnél. A mediánbér alatt keresőknek is csökkentenék az effektív személyi jövedelemadó-terhelését, fokozatosan csökkenő adójóváírással. A korábban ismertetett példák szerint 420 ezer forintos bruttó kereset mellett havi 15 ezer, 500 ezer forintos bruttónál pedig havi 10 ezer forint körüli adómegtakarítással számoltak. Kármán András májusi meghallgatásán szintén arról beszélt, hogy a mediánbér alatt keresők kevesebb szja-t fizethetnének, miközben a magasabb jövedelmeknél megmaradna a 15 százalékos teher. A pontos sávokat és összegeket azonban csak a végleges adótörvényből lehet majd megismerni.
A munkaadóknak elsősorban a bruttó bér számít
A munkáltatók számára lényeges különbség van aközött, hogy a munkavállaló nettó keresete a bruttó bér növelése vagy az adóterhelés csökkentése miatt emelkedik. Ha a nettó fizetés azért nő, mert az állam kevesebb adót von el, az kisebb közvetlen többletköltséget jelent a vállalkozások számára. Ezért lehet a VOSZ szempontjából fontos az adócsökkentés a bértárgyalásokon. Perlusz László szerint nemcsak azt kell majd nézni, hány százalékkal nő a bruttó minimálbér, hanem azt is, hogy az adóváltozásokkal együtt mekkora tényleges nettó keresetnövekedést kapnak a dolgozók.
A szakszervezetek viszont a bruttó bért sem engednék el
A munkavállalói oldal számára a bruttó kereset továbbra is alapvető jelentőségű. A nyugdíjalap, a táppénz, az álláskeresési járadék és több más jövedelemarányos ellátás szempontjából nem mindegy, mekkora a hivatalos bruttó fizetés. Ezért a szakszervezetek számára nem feltétlenül elfogadható olyan megoldás, amelyben a nettó bér kizárólag adócsökkentéssel nő, miközben a bruttó felzárkózás jelentősen lelassul. A MASZSZ továbbra is azt szeretné, hogy 2027-re a minimálbér elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.
Kemény őszi béralku jöhet
A tárgyalások kiindulópontjai jelenleg távol vannak egymástól. A munkáltatók szerint a 14 százalékos emelés már nem reális, és akár egyszámjegyű növekedés lehet vállalható. A szakszervezetek ezzel szemben továbbra is jelentős bruttó béremelést szeretnének. A kormánynak pedig úgy kell középutat találnia, hogy a vállalkozások terhei ne növekedjenek túl gyorsan, miközben a legalacsonyabb keresetűek reáljövedelme is érdemben emelkedik.
A gazdasági adatok dönthetik el a végleges emelést
A hároméves bérmegállapodás eleve tartalmazott lehetőséget az újratárgyalásra abban az esetben, ha a GDP, az infláció és a bérek tényleges alakulása jelentősen eltér az eredeti prognózistól. Ez már 2026 előtt is megtörtént. Az eredetileg rögzített 13 százalékos emelést végül 11 százalékra mérsékelték. A 2027-es tárgyalásoknál ezért az idei GDP, az infláció, a termelékenység, a vállalkozások jövedelmezősége és a munkaerőpiac állapota egyaránt meghatározó lehet.
A garantált bérminimumról is külön alku jön
A legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben alkalmazott garantált bérminimum 2026-ban 373 200 forint. Ennek 2027-es összege még kevésbé automatikus. Az eredeti hároméves megállapodás ugyanis a garantált bérminimum későbbi értékeit nem rögzítette ugyanúgy előre, ezért erről évente külön megállapodás szükséges. A szakmunkások és más érintett dolgozók számára tehát itt is újabb béralku következik.
A kisvállalkozások teherbírása különösen fontos kérdés
A minimálbér-emelés elsősorban azokat a vállalkozásokat érintheti érzékenyen, ahol sok az alacsony bérű dolgozó, és a bérek a teljes működési költség jelentős részét teszik ki. Ilyen lehet például a kereskedelem, a vendéglátás, egyes szolgáltatások vagy számos kisebb vidéki vállalkozás. Perlusz korábban arra figyelmeztetett, hogy ha a minimálbér tartósan gyorsabban nő a termelékenységnél és a cégek bevételeinél, annak beruházások elhalasztása, létszámcsökkentés vagy szélsőséges esetben vállalkozások bezárása lehet a következménye. Ez a munkáltatói oldal egyik legerősebb érve az alacsonyabb bruttó emelés mellett.
Az adócsökkentésnek a költségvetésben is meg kell jelennie
A minimálbéresek szja-terhelésének csökkentése az állam számára is bevételkieséssel járna. Ha az alacsony jövedelmű dolgozók kevesebb személyi jövedelemadót fizetnek, akkor ennyivel kevesebb bevétel érkezik a költségvetésbe. Ez különösen fontos most, amikor a kormány a 2026-os költségvetési helyzet felülvizsgálatán dolgozik, és a 2027-es büdzsét várhatóan október végéig nyújtja be. Az adóígéret tényleges megvalósítása ezért attól is függ, hogyan illeszkedik bele az új költségvetési pályába.
Akár kisebb bruttó emelésből is jelentős nettó plusz lehet
A 2027-es minimálbér egyik legfontosabb sajátossága az lehet, hogy a nettó emelés lényegesen meghaladja a bruttó növekedés mértékét. Változatlan adórendszer mellett egy 8 százalékos bruttó emelés nagyjából 8 százalékos nettó növekedést is jelentene. Ha azonban ezzel egy időben az effektív szja-terhelés 15-ről 9 százalékra csökken, a két hatás összeadódhat.
Hirdetés
A jelenlegi számítások szerint például:
- 5 százalékos bruttó emelés mellett körülbelül 14,5 százalékkal nőhetne a nettó;
- 8 százalékos bruttó emelés mellett közel 18 százalékos nettó növekedés jöhetne;
- 9 százalékos bruttó emelés mellett pedig a nettó emelkedése megközelíthetné a 19 százalékot.
Mindez azonban csak akkor igaz, ha a tervezett adójóváírás valóban ebben a formában életbe lép.
Ősszel dőlhet el a 2027-es minimálbér
Jelenleg három nagy kérdés továbbra is nyitott. Nem ismert, pontosan mekkora lesz a bruttó minimálbér-emelés, nincs még új összeg a garantált bérminimumra, és a 9 százalékos effektív szja-terhelés végleges jogszabályi formája sem jelent meg. Egy dolog ugyanakkor már látszik: a korábbi egyszerű forgatókönyv, amely szerint 2027-ben automatikusan 14 százalékkal nő a minimálbér, már nem vehető biztosra. A végleges nettó összeg csak azután lesz kiszámítható, hogy megszületik az új bérmegállapodás és a hozzá kapcsolódó adótörvény.
