Most jött a hír – Módosult a rendszerhasználati díjak számítása, ezt jelentheti a villanyszámláknál

Szeptembertől új szabályok érvényesek – Sokakat érinthet a villamosenergia-rendszer változása
Fontos változás lépett életbe a magyar villamosenergia-rendszerben: augusztus 31-től új módszertan alapján határozzák meg a rendszerhasználati díjak költségalapját. A módosítás sok fogyasztót elsőre azért aggaszthat, mert a rendszerhasználati díj a villamosenergia-ellátás egyik fontos költségeleme. A változás azonban nem jelenti azt, hogy szeptembertől automatikusan magasabb lakossági villanyszámlák érkeznek. A Magyar Közlönyben megjelent 7/2026. (VIII. 28.) MEKH rendelet 2026. augusztus 31-én lépett hatályba, és azt szabályozza részletesen, milyen módszerrel állapítja meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a következő időszak rendszerhasználati díjait.

A legfontosabb különbség tehát az, hogy most nem új lakossági forint/kWh tarifát jelentettek be. Egyelőre annak szabályai változtak meg, hogyan számítják ki a későbbi díjak alapját. Ezért arra a kérdésre, hogy szeptembertől emiatt többet kell-e fizetni az áramért, jelenleg a válasz:
„Akkor szeptemberben már többet kell fizetnem?”
Nem feltétlenül. Az új módszertan hatálybalépése és a konkrét lakossági tarifa módosítása két külön lépés. A rendszerhasználati díj régóta része a villamosenergia-rendszer működésének. A hálózat fenntartása ugyanis jóval többet jelent annál, hogy az áram eljut az erőműtől a konnektorig. Vezetékeket, transzformátorokat, alállomásokat és más műszaki berendezéseket kell üzemeltetni, karbantartani és szükség esetén fejleszteni. A villamos energiáról szóló szabályozás szerint a rendszerhasználati díjak többek között az átviteli, elosztási és közvilágítási elosztási feladatok költségeihez kapcsolódnak. A cél az, hogy a hálózat működéséhez szükséges, indokolt kiadások és fejlesztések finanszírozhatók legyenek.

Az új módszertan egyik fontos újdonsága, hogy a működési költségek meghatározásánál a gazdasági környezet változását is részletesen figyelembe veszik. A számításban szerepet kap az MNB fogyasztóiár-indexre vonatkozó előrejelzése, valamint a versenyszférában várható bruttó átlagkereset változása is. Ezekből egy összetett mutatót képeznek, amelyet később a tényleges KSH- és MNB-adatok alapján korrigálhatnak. Egyszerűbben fogalmazva: ha emelkednek a bérek és általánosan drágul a gazdaság működése, ezt a hálózatüzemeltetők indokolt költségeinek meghatározásakor sem hagyják figyelmen kívül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden költségnövekedést automatikusan tovább lehet hárítani. A rendelet szerint a hálózati vállalkozásokkal szemben évente 0,5 és 1,5 százalékpont közötti hatékonyságjavulás is előírható. Vagyis a szabályozás nem kizárólag azt vizsgálja, mennyivel drágult a működés, hanem azt is, hogy a szolgáltató képes-e gazdaságosabban és hatékonyabban működni.

Ez a fogyasztók szempontjából lényeges elem, mert fékezheti azt, hogy minden költségnövekedés automatikusan megjelenjen az elismert hálózati költségek között. A hálózat minősége szintén bekerül a rendszerbe. Az új szabályozás olyan megbízhatósági mutatókat is figyelembe vesz, mint a SAIFI és a SAIDI. A SAIFI azt mutatja meg, milyen gyakran fordul elő villamosenergia-kimaradás egy adott rendszerben, míg a SAIDI az áramszünetek időtartamához kapcsolódik. Ezek elsőre technikai rövidítéseknek tűnhetnek, a hétköznapi fogyasztó számára azonban nagyon is kézzelfogható jelentésük van. Ha egy térségben rendszeresen megszakad az áramszolgáltatás, annak következménye az otthoni munkától kezdve a hűtőn és fagyasztón át számos háztartási berendezés működésében megjelenhet. Az új rendszer tehát nemcsak azt vizsgálja, mennyibe kerül a hálózat fenntartása, hanem azt is, milyen minőségű szolgáltatást kapnak érte a fogyasztók. Az országos egységesség szabálya ugyanakkor továbbra is megmarad. A rendszerhasználati díjak mértéke és alkalmazási feltételei azonos fogyasztói kategóriában országosan egységesek.

Ez azt jelenti, hogy önmagában attól nem lehet eltérő rendszerhasználati tarifája valakinek, hogy Budapesten, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében vagy éppen a Dunántúlon él. A legtöbb háztartás számára azonban az a legfontosabb kérdés, mikor jelenhet meg az új módszertan tényleges hatása a számlán. A rendelet alapján a MEKH az árszabályozási cikluson belül évente, január 1-jei hatállyal határozza meg a rendszerhasználati díjakat. Ezért az augusztus 31-i változásból nem következik szeptember 1-jei automatikus lakossági tarifaemelés. A következő fontos dátum ebből a szempontból 2027. január 1. lehet, amikor már az új módszertan alapján meghatározott következő éves díjak válhatnak aktuálissá. Hogy ezek pontosan hogyan változnak, és lesz-e ebből érzékelhető különbség a lakossági számlákon, csak a konkrét tarifák kihirdetése után lehet megmondani. További fontos részlet, hogy a jelenlegi árszabályozási ciklus induló díjait sem írják visszamenőleg újra.

A 8/2026. (VIII. 28.) MEKH rendelet kimondja, hogy a 2025–2028-as árszabályozási ciklus induló árait az új költség-felülvizsgálati módszertan miatt nem határozzák meg ismét, és a teljes felülvizsgálati folyamatot sem kezdik elölről. Ez újabb jele annak, hogy nem egyik napról a másikra történő, általános tarifaváltásról van szó. Közben egy másik, bizonyos fogyasztók számára közvetlenebb változás is történt az okosmérőkkel kapcsolatban. A 131/2026. (VIII. 28.) kormányrendelettel módosított szabályok alapján meghatározott feltételekkel kérhető okosmérő felszerelése vagy a hagyományos mérő cseréje olyan kisfeszültségű felhasználási helyeken, ahol a csatlakozás legfeljebb 3 × 80 amper. A lehetőség nem korlátlan. Egy fogyasztó a felhasználási helyei közül egy kiválasztott helyen, egy mérő esetében és egy alkalommal élhet vele, és a szabályozás további feltételeket, illetve kizárásokat is tartalmaz. A nyilatkozat beérkezését követően az elosztónak főszabály szerint egy éven belül kell gondoskodnia az okosmérő felszereléséről vagy a meglévő mérő cseréjéről.

Az első, a feltételeknek megfelelő okosmérő-felszerelés vagy csere külön díj nélkül is megtörténhet. A mostani változásból tehát a háztartások számára három dolgot érdemes megjegyezni. Augusztus 31-től valóban új rendszer szerint számítják a villamosenergia-rendszerhasználati díjak költségalapját. Ez azonban nem jelent automatikus szeptemberi villanyszámla-emelést. A következő konkrét rendszerhasználati tarifák szempontjából 2027. január 1. lehet az első igazán fontos időpont. Az új módszertanban az infláció és a bérek mellett a hálózati szolgáltatók hatékonysága és az ellátás minősége is szerepet kap. A lakosság számára a tényleges pénzügyi hatás azonban csak akkor derül majd ki, amikor a MEKH kihirdeti a következő időszak konkrét díjait. Addig tehát túlzás lenne azt állítani, hogy szeptembertől minden magyar háztartás villanyszámlája megemelkedik. Ami biztos: megváltozott a rendszer, amely alapján a következő évek hálózati díjait meghatározzák, és ennek első igazán kézzelfogható következményei várhatóan a következő éves tarifák megjelenésekor lesznek láthatók.

Források: Magyar Közlöny – 2026. évi 120. szám · Nemzeti Jogszabálytár – villamosenergia-rendszerhasználati szabályok