Hirdetés
Jelentősen átalakulhat a gyorshajtás ellenőrzése Magyarországon. A kormány előtt lévő elképzelések között szerepel az autópályás átlagsebesség-mérés bevezetése, valamint a rendszeresen vagy kirívóan nagy sebességgel közlekedő sofőrök szigorúbb büntetése is – írja a Femina. A téma azután került ismét a figyelem középpontjába, hogy több súlyos közúti baleset is rámutatott: a gyorshajtás, az agresszív vezetés és a veszélyes manőverezés nem egyszerű szabályszegés, hanem mások életét közvetlenül veszélyeztető magatartás. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium várhatóan társadalmi egyeztetést indít több közlekedésbiztonsági kérdésben. A gyorshajtás elleni új intézkedések mellett az elektromos rollerek szabályozása is napirendre kerülhet. A döntés tehát még nem végleges, de az irány már látható: a jelenleginél következetesebben lépnének fel azokkal szemben, akik rendszeresen vagy különösen veszélyes módon lépik túl a megengedett sebességet.
Hirdetés
Nem egyetlen ponton mérnék a sebességet
Az átlagsebesség-mérés alapvetően különbözik a hagyományos traffipaxos ellenőrzéstől. A jelenlegi kamerák többsége egy adott helyen rögzíti, milyen gyorsan halad el előttük a jármű. Az új rendszer ezzel szemben egy hosszabb útszakaszon vizsgálná a sebességet. A jármű rendszámát az ellenőrzött szakasz elején és végén is rögzítenék. A megtett távolság és az eltelt idő alapján kiszámítható lenne, mekkora átlagsebességgel közlekedett az autó. Ha valaki a megengedettnél gyorsabban teljesíti a kijelölt szakaszt, abból egyértelműen megállapítható, hogy nem tartotta be a sebességhatárt. A rendszer egyik legfontosabb előnye, hogy nem lenne elegendő közvetlenül a mérőpont előtt lefékezni, majd utána ismét felgyorsítani. Az autósnak a teljes ellenőrzött szakaszon szabályosan kellene haladnia.
Egyenletesebb lehetne az autópályák forgalma
Az átlagsebesség-mérés támogatói szerint az intézkedés nemcsak a gyorshajtók kiszűrésére lenne alkalmas, hanem nyugodtabbá és kiszámíthatóbbá tehetné az autópályák forgalmát is. Az autópályás balesetek egyik komoly kockázati tényezője a járművek közötti nagy sebességkülönbség. Ha valaki szabályosan, 130 kilométer/órás sebességgel halad, miközben egy másik autó 170–180 kilométer/órával közelít mögötte, egy sávváltás vagy váratlan fékezés pillanatok alatt életveszélyes helyzetet teremthet. A hirtelen lassítások láncreakciót indíthatnak el. Az első jármű fékezésére a mögötte haladók egyre később reagálnak, és néhány másodperc alatt tömeges ráfutásos baleset alakulhat ki. Az egyenletesebb sebesség kevesebb hirtelen gyorsítást, fékezést és veszélyes sávváltást eredményezhetne.
Hirdetés
Nem a bírságok számát akarják növelni
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a parlamentben arról beszélt, hogy minden lehetséges eszközt meg kell vizsgálni a súlyos közúti balesetek számának csökkentése érdekében. Csörgő László, a Drivingcamp vezető instruktora az RTL-nek azt mondta, az átlagsebesség-mérés jó irány lehet, amennyiben valóban a közlekedési magatartás megváltoztatását szolgálja. A cél a szakértők szerint nem az lenne, hogy minél több autóst megbírságoljanak, hanem az, hogy a sofőrök ne csak az ismert kamerák közelében tartsák be a szabályokat. Nemzetközi vizsgálatok szerint a sebességmérő kamerák alkalmazása több helyen együtt járt a balesetek számának csökkenésével. Egy angliai kutatás átlagosan mintegy 15 százalékos mérséklődést talált a kamerákkal ellenőrzött területeken, bár a pontos hatás az út kialakításától, a forgalomtól és az ellenőrzés módjától is függhet.
Külön kezelhetik a visszaeső gyorshajtókat
A tervek másik fontos része, hogy a rendszeresen szabálytalankodó sofőrökre a jelenleginél keményebb büntetés várhatna. A szabályozás különbséget tehetne az egyszeri, kisebb sebességtúllépés és a tudatosan, ismételten elkövetett vagy extrém gyorshajtás között. Egy olyan autós ugyanis, aki rövid időn belül többször is jelentősen túllépi a megengedett sebességet, nagyobb veszélyt jelenthet a többi közlekedőre. A részletszabályok egyelőre nem ismertek. Tisztázni kellene többek között azt, hogy milyen időszakon belül hány szabályszegés számítana visszaesésnek, és külön kategóriába kerülne-e az extrém sebességtúllépés. A lehetséges szankciók között magasabb pénzbírság, több büntetőpont, hosszabb vezetéstől eltiltás vagy kötelező utánképzés is szóba kerülhet. Konkrét döntés azonban ezekről még nem született.
Ausztriában akár az autót is elkobozhatják
A szigorúbb nemzetközi szabályozások között gyakran említik Ausztriát, ahol kirívó gyorshajtás esetén bizonyos feltételek mellett a jármű lefoglalására, később pedig akár az elkobzására is lehetőség nyílhat. Egy hasonló magyar szabály biztosan komoly vitát váltana ki. A támogatók szerint az extrém száguldást csak valóban súlyos következményekkel lehet visszaszorítani. Az ellenzők viszont aránytalannak tarthatják a jármű elvételét, különösen akkor, ha az autó nem a sofőr tulajdonában van, hanem családtagé, munkáltatóé vagy lízingcégé. A hazai szabályozásnál ezért fontos lenne, hogy külön kezeljék a kisebb túllépést, a visszaeső gyorshajtást és a mások életét közvetlenül veszélyeztető száguldást.
Hirdetés
Magyar Péter egyetlen szóval válaszolt
Egy Redditen tartott kérdezz-feleleken Magyar Pétert arról kérdezték, szükség van-e súlyosabb büntetésre azokkal szemben, akik drog hatása alatt vagy versenyző módjára vezetve halálos balesetet okoznak.
A miniszterelnök válasza mindössze ennyi volt:
„De!”
A rövid reakció arra utalhat, hogy a kormány nyitott a különösen veszélyes közúti magatartások szigorúbb szankcionálására. A drogos, ittas vagy közúti versenyzés közben halálos balesetet okozó sofőrök ügyei rendszeresen nagy társadalmi felháborodást váltanak ki. Sokan úgy vélik, az ilyen eseteket nem egyszerű közlekedési szabályszegésként, hanem kiemelten veszélyes magatartásként kell kezelni.
Öt közlekedési témában indulhat egyeztetés
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium az RTL megkeresésére azt közölte, hogy öt témakörben készülhet társadalmi egyeztetés. A tárca jelenleg az elektromos rollerek szabályozását tartja az egyik legsürgetőbb feladatnak, de a gyorshajtás elleni új fellépési lehetőségek is a vizsgált kérdések között vannak. A minisztérium több ország gyakorlatát, különféle ellenőrzési rendszereket és szankcionálási modelleket is áttekinthet. Konkrét büntetési tételeket egyelőre nem ismertettek. A társadalmi egyeztetés során szakmai szervezetek, közlekedésbiztonsági szakértők, civil szereplők és az autósok is elmondhatják a véleményüket.
Az elektromos rollerek szabályai is változhatnak
A gyorshajtás mellett az elektromos rollerek helyzete is rendezésre vár. Ezek a járművek rövid idő alatt rendkívül elterjedtek, miközben a közlekedési szabályok sok esetben nem adnak minden helyzetre egyértelmű választ. A rolleresek jelen vannak a járdákon, kerékpárutakon, úttesten és gyalogos területeken is. A bizonytalanság miatt gyakran sem az autósok, sem a gyalogosok, sem maguk a rolleresek nem tudják pontosan, milyen szabályok szerint kellene közlekedniük. A tervezett változtatások érinthetik a megengedett sebességet, az életkori korlátozást, a bukósisak használatát, a kötelező biztosítást, az éjszakai láthatóságot, valamint az ittas rollerezés következményeit is.
Hirdetés
Adatvédelmi kérdéseket is rendezni kell
Az átlagsebesség-mérő rendszerek automatikusan rögzítik a járművek rendszámát és az áthaladás időpontját. Emiatt adatvédelmi aggályok is felmerülhetnek. Pontosan meg kellene határozni, milyen adatokat tárolnak, mennyi ideig őrzik meg azokat, ki férhet hozzájuk, és kizárólag közlekedési szabályszegés vizsgálatára használhatók-e. A rendszer társadalmi elfogadottságához átlátható szabályokra lenne szükség. Az autósoknak tudniuk kellene, mely útszakaszokon működik a mérés, hogyan számítják ki az átlagsebességet, és milyen módon lehet jogorvoslatot kérni egy vitatott bírság esetén.
A bírságolás önmagában nem old meg mindent
A gyorshajtás visszaszorításához nemcsak kamerákra és szigorúbb büntetésekre van szükség. Fontos az utak megfelelő állapota, az egyértelmű sebességkorlátozás, a jól látható táblák, a kiszámítható forgalomszervezés és a következetes ellenőrzés is. Ha egy sebességhatár indokolatlan vagy a tábla nehezen észlelhető, a bírságolás könnyen ellenérzést válthat ki. Ha viszont az ellenőrzött útszakaszt baleseti adatok, veszélyes csomópontok vagy rendszeres szabályszegések alapján választják ki, az intézkedés könnyebben elfogadható lehet. Az átlagsebesség-mérés akkor működhet jól, ha egy átfogó közlekedésbiztonsági rendszer része lesz, nem pedig önálló pénzbeszedési eszközként jelenik meg.
A szabályosan közlekedők is nyerhetnek
A rendszer bevezetése nemcsak korlátozást jelenthet. A sebességhatárt betartó autósok számára nyugodtabbá válhat az autópályás közlekedés. Kevesebb lehet a hátulról érkező villogás, a veszélyes ráfutás, a hirtelen sávváltás és a nagy sebességkülönbségből kialakuló konfliktus. A forgalom egyenletesebbé válhat, ami nemcsak biztonságosabb, hanem sok esetben kényelmesebb és üzemanyag-takarékosabb haladást is eredményezhet. Az átlagsebesség-mérés bevezetése esetén nem lenne elegendő egy-egy ismert traffipax előtt lassítani. Az autósoknak a teljes kijelölt útszakaszon be kellene tartaniuk a megengedett sebességet. A konkrét rendszer, az érintett autópályák, a büntetések és a bevezetés időpontja egyelőre nem ismert. A következő időszakban a társadalmi egyeztetés és a jogszabály-előkészítés döntheti el, milyen formában valósulhat meg a szigorítás.
