Hirdetés
Fotó: RTL
Sok magyar munkavállaló számára 2027 lehet az az év, amikor eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy teljesíti a Nők40 kedvezményes nyugdíjához szükséges feltételeket. A jelenleg hatályos szabályok szerint 2027-ben elsősorban az 1962-ben születettek töltik be a 65 éves általános nyugdíjkorhatárt. Fontos azonban, hogy a nyugdíj nem indul el automatikusan a 65. születésnapon. Az ellátást külön igényelni kell, és az sem mindegy, milyen kezdőnapot választ az érintett. A teljes öregségi nyugdíjhoz legalább 20 év, a résznyugdíjhoz legalább 15 év elismert szolgálati idő szükséges. A nők számára pedig továbbra is lehetőség maradhat a Nők40, amely a szükséges jogosultsági idő megszerzése esetén életkortól függetlenül lehetővé teszi a nyugdíjba vonulást.
Hirdetés
Kik érik el a nyugdíjkorhatárt 2027-ben?
A jelenlegi magyar szabályozás alapján az 1957-ben vagy később születetteknél az öregségi nyugdíjkorhatár egységesen 65 év. Ez azt jelenti, hogy 2027-ben az 1962-ben születettek kerülnek sorra. A jogosultság azonban nem mindenkinél január 1-jén nyílik meg, hanem azon a napon, amikor az érintett betölti a 65. életévét. Például aki 1962. január 10-én született, 2027. január 10-én éri el a korhatárt. Aki 1962. június 1-jén született, annak a legkorábbi időpont 2027. június 1. lehet. Az 1962. december 31-én született személy pedig csak 2027. december 31-én tölti be a 65. életévét. A nyugdíj kezdőnapja főszabály szerint nem lehet korábbi annál az időpontnál, amikor minden jogosultsági feltétel teljesült.
Az 1961-ben születettek 2027-ben is igényelhetik
Az 1961-ben születettek már 2026-ban betöltik a 65 éves korhatárt. Ha azonban valaki nem kérte azonnal a nyugdíját, vagy a korhatár elérése után tovább dolgozott, 2027-ben is benyújthatja az igényét. Ilyenkor különösen fontos a kezdőnap megválasztása. A nyugdíjigény legfeljebb hat hónapra visszamenőleg is érvényesíthető, ha a kiválasztott kezdőnapon az érintett már megfelelt a jogosultsági feltételeknek. Aki ennél hosszabb ideig vár, annak a hat hónapnál korábbi időszakra főszabály szerint már nem jár visszamenőleges folyósítás.
Hirdetés
A teljes nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati idő kell
A teljes öregségi nyugdíjhoz két alapvető feltétel szükséges. Az érintettnek el kell érnie a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt, és legalább húsz év elismert szolgálati idővel kell rendelkeznie. A szolgálati időbe nem kizárólag a hagyományos munkaviszonyban eltöltött évek számíthatnak bele. Biztosított egyéni vagy társas vállalkozóként szerzett idő, egyes gyermekneveléssel kapcsolatos időszakok és más, jogszabály alapján figyelembe vehető időszakok is szerepet kaphatnak. A hivatalos nyilvántartás azonban nem mindig egyezik meg azzal, amit valaki saját maga kiszámol. Régi munkaviszonyok, megszűnt cégek, külföldi munkavégzés vagy hiányos adatszolgáltatás miatt eltérés is előfordulhat. Ezért annak, aki 2027-ben szeretne nyugdíjba menni, érdemes már 2026-ban ellenőriznie az adatokat.
15 év szolgálati idővel résznyugdíj járhat
Akinek nincs meg a teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év, de legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik, a korhatár betöltése után öregségi résznyugdíjra lehet jogosult. Ennek összege a szolgálati időtől és az életpálya során figyelembe vehető keresetektől függ. A résznyugdíjnál nincs ugyanaz a minimális összegre vonatkozó védelem, mint a teljes öregségi nyugdíjnál, ezért az ellátás akár igen alacsony is lehet. Bizonyos esetekben lehetőség nyílhat arra is, hogy a húsz vagy tizenöt évből hiányzó, legfeljebb öt év szolgálati idő megszerzésére megállapodást kössenek. Ennek feltételeit és költségeit azonban minden esetben egyedileg kell ellenőrizni.
A Nők40 2027-ben is külön lehetőséget jelenthet
A nők kedvezményes öregségi nyugdíja nem a 65 éves korhatárhoz kötődik. A jelenlegi szabályok szerint az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, életkortól függetlenül teljes öregségi nyugdíjra lehet jogosult. Ez azt jelenti, hogy 2027-ben nemcsak az 1962-ben született nők vonulhatnak nyugdíjba. Fiatalabb nő is igényelheti a Nők40-et, amennyiben addigra teljesíti a negyvenéves jogosultsági idő feltételét. Fontos azonban, hogy a Nők40-nél nem minden szolgálati idő számít jogosultsági időnek. Elsősorban a keresőtevékenységgel szerzett idő, valamint a jogszabályban meghatározott gyermeknevelési időszakok vehetők figyelembe.
Hirdetés
Nem minden gyermekneveléssel töltött idő azonos
A Nők40 jogosultsági idejébe beleszámíthat többek között a csecsemőgondozási díj, a korábbi terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás időszaka. Bizonyos ápolási ellátások is figyelembe vehetők, különösen súlyosan fogyatékos gyermek gondozásakor. A pontos jogosultsági idő azonban mindig az adott élethelyzettől és a hivatalos nyilvántartásoktól függ. Ezért nem elég egyszerűen az első munkába állástól számított negyven évet figyelni. Munkanélküli időszakok, nappali tagozatos tanulmányok vagy más kieső időszakok miatt a tényleges Nők40-jogosultság később is bekövetkezhet.
A nyugdíjat külön igényelni kell
Sokan tévesen úgy gondolják, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a 65. születésnap elérése után automatikusan elkezdi utalni az ellátást. Valójában az öregségi nyugdíjat kérelemre állapítják meg. Az érintettnek tehát nyugdíjigényt kell benyújtania, és meg kell jelölnie azt a napot, amelytől az ellátást kéri. A kérelmet elektronikusan, postai úton vagy személyesen is be lehet nyújtani az erre szolgáló nyomtatványon. A hatóság az eljárás során ellenőrzi többek között a korhatárt, a szolgálati időt, a jogosultsági időt és a kereseti adatokat.
Hirdetés
Nem feltétlenül a születésnapon kell beadni a kérelmet
A nyugdíjigényt nem szükséges pontosan azon a napon beadni, amikor valaki betölti a 65. életévét. Később is benyújtható, az ellátás pedig legfeljebb hat hónapra visszamenőleg megállapítható, amennyiben a választott kezdőnapon már minden feltétel teljesült. A Nők40 esetében ugyanez az alapelv érvényesül. A gyakorlatban azonban nem érdemes az utolsó pillanatig várni, mert ha hiányoznak adatok vagy iratok, az ügyintézés elhúzódhat.
A kezdőnap komoly pénzügyi különbséget okozhat
A nyugdíj kezdőnapja nem pusztán adminisztratív kérdés. A havi ellátás nagysága függhet a kezdőnapig megszerzett szolgálati időtől, a figyelembe vehető keresetektől, valamint az adott évben alkalmazott valorizációs szorzóktól. Aki 2027-ben tölti be a 65. életévét, kérheti a nyugdíját már a születésnapjától, de dönthet úgy is, hogy tovább dolgozik. A későbbi kezdőnap mellett további szolgálati idő és kereset szerezhető, ugyanakkor a nyugdíj folyósítása is később kezdődik. Ez azt jelenti, hogy a magasabb későbbi ellátásért cserébe több havi nyugdíjkifizetésről mondhat le az érintett.
A korhatár után sem kötelező azonnal nyugdíjba menni
A 65 éves életkor elérése jogot teremt a nyugdíjra, nem pedig kötelező nyugdíjazást jelent. Aki szeretne, tovább dolgozhat. A jelenlegi szabályok alapján lehetőség van úgynevezett rögzített nyugdíjra is. Ennek lényege, hogy a korhatár betöltésekor kiszámított nyugdíjösszeget rögzítik, miközben az érintett tovább dolgozik, és egyelőre nem kéri a folyósítást. A döntés előtt azonban érdemes kiszámítani, hogy az esetleges későbbi magasabb nyugdíj mennyi idő alatt kompenzálja az időközben fel nem vett ellátást.
Hirdetés
A 2027-es pontos nyugdíjösszegek még nem ismertek
Aki 2027-ben megy nyugdíjba, annak pontos havi ellátását 2026 nyarán még nem lehet véglegesen kiszámítani. Ennek egyik oka, hogy a 2027-es valorizációs szorzók még nem ismertek. A valorizáció során a korábbi évek kereseteit hozzáigazítják a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez. A 2027-ben induló nyugdíjaknál ehhez a 2026-os országos kereseti adatokra is szükség lesz. A valorizációs szorzókat jellemzően a nyugdíjazás évének tavaszán teszik közzé.
Nem az utolsó fizetés határozza meg a nyugdíjat
Az öregségi nyugdíj összegét nem egyszerűen az utolsó havi fizetésből számítják ki. A jelenlegi rendszerben az 1988. január 1-jétől a nyugdíj kezdőnapjáig megszerzett, figyelembe vehető kereseteket vizsgálják. Az összegeket a szabályok szerint nettósítják és valorizálják, majd ebből számítják ki a havi átlagkeresetet. Erre alkalmazzák a megszerzett szolgálati időhöz tartozó százalékos mértéket. Ezért két, ugyanolyan szolgálati idővel rendelkező ember nyugdíja között jelentős különbség is lehet, ha eltérően alakultak az életpályájuk során szerzett kereseteik.
Az adategyeztetést érdemes időben elindítani
A nyugdíj előtt állók egyik legfontosabb feladata a hivatalosan nyilvántartott adatok ellenőrzése. Érdemes áttekinteni, hogy szerepelnek-e a korábbi biztosítási jogviszonyok, a szolgálati idő, az 1988 utáni keresetek, a vállalkozói időszakok, valamint a gyermekneveléssel vagy külföldi munkával kapcsolatos adatok. Egyetlen hiányzó munkaviszony is hatással lehet a jogosultságra vagy a nyugdíj összegére. Az adategyeztetési eljárás során lehetőség nyílik a nyilvántartott adatok megismerésére és a hiányzó időszakok igazolására.
Ezeket a régi dokumentumokat érdemes előkeresni
Ha valamilyen adat hiányzik a nyilvántartásból, hasznos lehet például a régi munkakönyv, munkaszerződés, foglalkoztatói igazolás, bérjegyzék, társadalombiztosítási igazolvány, vállalkozói dokumentum, katonai szolgálatot igazoló irat, gyermeknevelési ellátásról szóló határozat vagy külföldi biztosítási igazolás. Minél régebbi egy munkaviszony, annál nehezebb lehet utólag bizonyítani. Megszűnt munkáltató esetén előfordulhat, hogy a dokumentumokat jogutódnál vagy levéltárban kell keresni. Ezért a 2027-es nyugdíjazást tervezőknek érdemes már előre összegyűjteniük a rendelkezésre álló iratokat.
A külföldi munkaviszony sem feltétlenül vész el
Az Európai Unió valamely tagállamában, illetve Magyarországgal szociális biztonsági egyezményt kötött országban megszerzett biztosítási idő bizonyos feltételek mellett figyelembe vehető a nyugdíjjogosultságnál. Az egyes országok ugyanakkor általában a saját területükön szerzett biztosítási idő alapján fizetik ki a rájuk eső nyugdíjrészt. Az ilyen ügyek hosszabb ideig tarthatnak, mert a magyar és a külföldi nyugdíjszerveknek egymással is adatot kell egyeztetniük. Aki több országban dolgozott, annak ezért különösen érdemes időben elkezdenie az ügyintézést.
Hirdetés
A Nők40 esetében is a pontos nap számít
A Nők40 jogosultsága azon a napon nyílik meg, amikor az érintett megszerzi a negyven év jogosultsági időt. Ha például ez 2027. április 18-án történik meg, akkor legkorábban ettől a naptól kérhető a kedvezményes nyugdíj. Az igény itt is érvényesíthető visszamenőleg legfeljebb hat hónapra, ha a korábbi kezdőnapon a feltételek már fennálltak. A negyven év teljesülését azonban nem célszerű kizárólag saját számításra alapozni. Egyetlen olyan időszak, amely nem számít jogosultsági időnek, akár hetekkel vagy hónapokkal is eltolhatja a tényleges dátumot.
Nyugdíj mellett tovább is lehet dolgozni
A korhatáros öregségi nyugdíj és a Nők40 megállapítása után a versenyszférában főszabály szerint lehet munkát vállalni. Egyes közszolgálati és speciális foglalkoztatási jogviszonyoknál azonban eltérő szabályok érvényesülhetnek. Ez különösen a közszférában, egészségügyben, rendvédelemben vagy más speciális jogviszonyban dolgozóknál lehet fontos. Ezért az ilyen munkavállalóknak célszerű külön ellenőrizniük, hogy a nyugdíj megállapítása és folyósítása milyen hatással lehet a munkaviszonyukra.
Nem feltétlenül kell megszüntetni a munkaviszonyt
Korábban egyes esetekben a nyugdíj megállapításához szükség volt a biztosítási jogviszony megszüntetésére. A jelenlegi szabályozás főszabály szerint már nem követeli meg minden munkaviszony lezárását az öregségi nyugdíj megállapításakor. Ez különösen azoknak kedvező, akik a nyugdíj mellett tovább szeretnének dolgozni. A konkrét jogviszony azonban továbbra is számíthat, ezért egyedi helyzetben érdemes a munkáltatóval és szükség esetén a nyugdíjbiztosítási szervvel is egyeztetni.
Január 1. nem mindenkinek lehet kezdőnap
Az 1962-ben születettek nagy része 2027. január 1-jén még nem éri el a nyugdíjkorhatárt. Számukra legkorábban a saját 65. születésnapjuk lehet a korhatáros nyugdíj kezdőnapja. Január 1-je csak azoknál jöhet szóba, akik addigra már korábban megszerezték a jogosultságot, például 2026-ban betöltötték a 65. életévüket, vagy a Nők40 feltételeit már teljesítették. Ezért nem érdemes automatikusan az év első napját választani.
A pluszjuttatások miatt is számíthat az időzítés
A 13. havi és a fokozatosan bevezetett 14. havi nyugdíj jogosultsági feltételei eltérhetnek az év közben induló rendes nyugdíj szabályaitól. A 2026-os kifizetésnél például az előző év legalább egy napjára fennálló jogosultság, illetve a februári ellátási jogosultság is szerepet kapott. Ezért aki 2027-ben vonul nyugdíjba, annak nem szabad automatikusan abból kiindulnia, hogy egy februári kezdőnap minden pluszjuttatásra jogosultságot teremt. A pontos 2027-es feltételeket az akkor hatályos jogszabályok alapján kell majd ellenőrizni.
Hirdetés
Késve beadott igénynél sem feltétlenül vész el minden
Ha valaki nem azonnal nyújtja be a nyugdíjkérelmet, bizonyos időszak még visszamenőlegesen is kifizethető. Ha például valaki 2027. március 5-én tölti be a 65. életévét, de csak júliusban adja be a kérelmet, kérheti az ellátást már március 5-től. Ha viszont ennél jóval később, több mint hat hónap elteltével igényel, a teljes korábbi időszakra már nem feltétlenül jár visszamenőleges folyósítás.
Ezek a leggyakoribb hibák
Gyakori probléma, hogy valaki saját számítása szerint megfelelő szolgálati idővel rendelkezik, a hivatalos nyilvántartásban azonban hiányzik egy korábbi munkaviszony. Szintén előfordul, hogy valaki Nők40-jogosultsági időnek számít olyan időszakot, amely valójában nem vehető figyelembe. A külföldi munkavégzés késői bejelentése, a hibás kezdőnap, a hiányzó kereseti adatok vagy a munkaviszony és a nyugdíjfolyósítás szabályainak összekeverése szintén jelentős késedelmet okozhat.
Ezt érdemes tenni annak, aki 2027-ben menne nyugdíjba
A legfontosabb, hogy a felkészülést ne közvetlenül a tervezett nyugdíjba vonulás előtt kezdjék el. Már 2026-ban érdemes ellenőrizni a nyugdíjbiztosítási nyilvántartást, összegyűjteni a régi dokumentumokat és meghatározni a legkorábbi jogosultsági napot. A Nők40-et tervezőknél különösen fontos a jogosultsági idő hivatalos ellenőrzése. Érdemes azt is előre átgondolni, hogy az érintett tovább szeretne-e dolgozni, mikortól kérné a nyugdíjat, és milyen pénzügyi különbséget jelenthet egy korábbi vagy későbbi kezdőnap. A nyugdíj kezdőnapja ugyanis hosszú évekre meghatározhatja a havi ellátás induló összegét.
