Rusvai Miklós figyelmeztet – Újra megugorhat a koronavírus-fertőzések száma Magyarországon

Iskolakezdés után jöhet az újabb COVID-hullám – Rusvai Miklós szerint ezek a hetek lehetnek döntők
Az iskolák, óvodák és bölcsődék szeptemberi újranyitásával ismét jelentősen megnőtt azoknak a helyzeteknek a száma, amelyek kedveznek a légúti vírusok terjedésének. Több százezer gyermek tért vissza zárt közösségekbe, ahol naponta hosszú órákat töltenek egymás közelében, majd délután hazaviszik azokat a fertőzéseket is, amelyekkel napközben találkoztak. Rusvai Miklós víruskutató ezért arra számít, hogy a következő hetekben a koronavírus-fertőzések száma is emelkedhet Magyarországon. Az elmúlt években az őszi iskolakezdést rendszeresen követte a légúti betegségek erősödése, és szerinte az idei évben is hasonló folyamat indulhat el – írja az nlc.hu.

A jelenlegi járványügyi adatok ugyanakkor egyelőre nem mutatnak új COVID-hullámot. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ legfrissebb rendelkezésre álló jelentése szerint augusztus második felében a SARS-CoV-2 szennyvízben mért koncentrációja országosan nem emelkedett, a vizsgált települések mintáiban pedig a vírus örökítőanyagát sem mutatták ki. Ez azonban nem feltétlenül mond ellent Rusvai Miklós várakozásainak. Az NNGYK adatai még az iskolakezdés előtti időszakot mutatják, miközben a víruskutató a következő hetekről beszél. Rusvai Miklós az InfoRádió Aréna című műsorában arról beszélt, hogy bár a koronavírus az elmúlt években nagyrészt eltűnt a mindennapi közbeszédből, maga a SARS-CoV-2 továbbra is jelen van.
A víruskutató röviden úgy fogalmazott: „köszöni szépen, jól van”.
Tapasztalatai szerint az elmúlt három évben szeptember végén, illetve október elején kezdett látványosabban emelkedni a légúti megbetegedések száma. A folyamat gyakran a bölcsődékben, óvodákban és iskolákban indul, majd innen kerülnek át a fertőzések a családokba. Ennek egyszerű oka van. Nyáron sokan jóval több időt töltenek szabadtéren, az iskolák pedig hetekig részben vagy teljesen üresek. Szeptemberben egyik napról a másikra több száz gyermek kerül újra közös osztálytermekbe és csoportszobákba.

Egy 25–30 fős osztályban a gyerekek órákon keresztül egymás közelében vannak, majd mindenki hazatér a saját családjához. Ez ideális körülményeket teremt nemcsak a koronavírus, hanem az influenza, az RSV és más légúti vírusok terjedéséhez is. A friss magyar adatok egyelőre ennél sokkal nyugodtabb helyzetet mutatnak. Az NNGYK legutóbbi interszezonális jelentése az augusztus 17. és 23. közötti hetet vizsgálta. A megfigyelésben 150 háziorvos és házi gyermekorvos, valamint 24 kórház vesz részt. Az akut légúti fertőzés tüneteivel orvoshoz fordulók aránya a 32. héten 403 fő volt 100 ezer lakosra vetítve, a 33. héten 391,3, a 34. héten pedig már csak 329,6. Vagyis ebben az időszakban nem emelkedés, hanem csökkenés látszott. Az NNGYK értékelése szerint ezek az adatok megfeleltek a tavaszi és nyári időszakban megszokott alacsony értékeknek. A laboratóriumi vizsgálatok ugyanakkor azt is bizonyították, hogy a koronavírus továbbra is jelen van az országban. A 34. héten a sentinel háziorvosok 13 légúti mintát küldtek vizsgálatra. Ezek közül egy influenza A-vírusra, egy pedig SARS-CoV-2-re lett pozitív. RSV-t egyik mintában sem találtak. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden tizenharmadik magyar koronavírusos lenne. A sentinel rendszer célzott járványügyi megfigyelést végez, nem pedig a teljes népességet reprezentáló tömeges tesztelést.

A jelenlegi eredmény ezért elsősorban azt mutatja, hogy a vírus továbbra is cirkulál, de ebből még nem lehet új járványhullámra következtetni. Még ennél is megnyugtatóbb képet mutatott a szennyvízvizsgálat. Ez a módszer azért különösen hasznos, mert nem függ attól, hogy az emberek végeznek-e otthon tesztet vagy felkeresik-e az orvost. A fertőzöttek által ürített vírusörökítőanyag a szennyvízben már azelőtt megjelenhet, hogy a diagnosztizált esetek száma látványosan emelkedne. A 34. héten azonban a SARS-CoV-2 koncentrációja országosan stagnált, és egyik vizsgált város mintájában sem mutatták ki a vírus örökítőanyagát.
Az NNGYK ennek alapján úgy fogalmazott:
„a COVID-19 fertőzésszámok emelkedése nem várható a következő időszakban.”
A hazai szennyvíz-monitoring a lakosság több mint 40 százalékát lefedő területekről szolgáltat adatokat, ezért az egyik legfontosabb korai jelzőrendszernek számít. Ebből azonban még nem következik, hogy Rusvai Miklós előrejelzése téves lenne. A vizsgált szennyvízminták augusztus 17–23. között készültek, miközben a tanév csak szeptember 1-jén kezdődött el. Az iskolák újranyitásának esetleges hatása így értelemszerűen csak a következő hetek adataiban jelenhet meg. Rusvai sem azt állította, hogy jelenleg már jelentős COVID-járvány zajlik Magyarországon. Várakozása szerint az elmúlt évekhez hasonlóan inkább szeptember végére, illetve október elejére erősödhet fel a légúti betegségek terjedése.

A víruskutató szerint az őszi fertőzéseknek jól felismerhető mintázata lehet. Először a gyermekek között emelkedik a megbetegedések száma, majd a fertőzések megjelennek a szülőknél és más családtagoknál is. Az ilyen hullámokban szerinte jelentős szerepet kaphat a 40 év alatti korosztály. Ez azonban azért sem közömbös, mert a fiatalabb fertőzöttek kapcsolatba kerülhetnek idősebb vagy rosszabb egészségi állapotú családtagokkal. A koronavírus 2026-ban ugyanakkor már egészen más járványügyi helyzetet jelent, mint 2020-ban vagy 2021-ben. A lakosság jelentős része korábbi fertőzések és oltások révén találkozott már a vírussal, ezért jóval szélesebb körű immunitás alakult ki. Rusvai szerint rendkívül kicsi annak az esélye, hogy a jelenlegi SARS-CoV-2-vonalak olyan helyzetet idézzenek elő, mint amilyet a világjárvány első éveiben tapasztaltunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a COVID teljesen veszélytelenné vált. A súlyos megbetegedések kockázata továbbra is nagyobb az időseknél, az immunhiányos állapotban élőknél és egyes krónikus betegséggel rendelkezők körében. Az immunitás ráadásul idővel gyengülhet, ezért ugyanaz az ember többször is elkaphatja a fertőzést. A korábbi találkozás a vírussal jelentősen mérsékelheti a súlyos betegség esélyét, de a fertőződést nem minden esetben akadályozza meg.

A SARS-CoV-2 terjedését az is megkönnyíti, hogy valaki már azelőtt továbbadhatja a vírust, hogy komolyabb tünetei kialakulnának. Előfordulhat olyan fertőzés is, amely végig tünetmentes marad. Egy gyermek így akár úgy is közösségbe kerülhet, hogy reggel még teljesen egészségesnek érzi magát. Ősszel ráadásul nem kizárólag a koronavírussal kell számolni. Az NNGYK az influenza A és B vírusokat, illetve az RSV terjedését is figyeli. Augusztus második felében mindhárom kórokozó aktivitása alacsony volt, ez azonban az őszi és téli hónapokban gyorsan megváltozhat. A különböző légúti fertőzések tünetei gyakran nagyon hasonlóak. Köhögésből, torokfájásból, orrfolyásból vagy lázból önmagában nem minden esetben lehet eldönteni, hogy COVID, influenza, RSV vagy más vírus áll-e a háttérben. Az egyik legegyszerűbb óvintézkedés ezért továbbra is ugyanaz: aki beteg, lehetőség szerint maradjon otthon. A rendszeres kézmosás, a zsúfolt zárt terek megfelelő szellőztetése és a beteg emberekkel való szoros kontaktus csökkentése többféle légúti fertőzés terjedését is lassíthatja. Egy esetleges őszi COVID-emelkedés ugyanakkor önmagában nem jelenti azt, hogy visszatér a 2020-as időszak lezárásokkal és rendkívüli korlátozásokkal. A jelenlegi helyzet sokkal inkább egy velünk maradt légúti kórokozó szezonális terjedéséről szól. A következő hetek ezért elsősorban abból a szempontból lesznek érdekesek, hogy megjelenik-e az iskolakezdés hatása a hazai járványügyi adatokban.

Jelenleg két tényt lehet biztosan egymás mellé tenni. Rusvai Miklós az elmúlt évek tapasztalatai alapján arra számít, hogy szeptember végén, október elején ismét emelkedhet a COVID-fertőzések száma. Ezzel szemben az augusztus második feléből származó legfrissebb NNGYK-adatokban még semmilyen jelentős felfutás nem látszott. Ha valóban elindul egy újabb hullám, annak egyik első jele lehet a SARS-CoV-2 szennyvízben mért koncentrációjának növekedése. Ezt később követheti az orvoshoz forduló légúti betegek és a pozitív laboratóriumi minták számának emelkedése. Ha viszont szeptember második felében is alacsony szinten maradnak ezek a mutatók, akkor az idei iskolakezdés nem hozott számottevő COVID-hullámot. A koronavírus tehát nem tűnt el Magyarországról, de a jelenlegi helyzet messze nem azonos a világjárvány kezdetével. A következő néhány hét hazai adatai mutathatják meg, hogy Rusvai Miklós által várt őszi emelkedés valóban megérkezik-e.