Hirdetés
Fotó: AI
Egy szabad hely az út szélén még korántsem jelenti azt, hogy ott szabályosan le is lehet parkolni. A KRESZ számos olyan helyzetet sorol fel, amikor külön tiltó tábla nélkül is tilos megállni vagy várakozni. Külön szabályok vonatkoznak például a járdára, a zebrák környékére, az útkereszteződésekre, a kapubejárókra, a buszmegállókra, a kerékpársávokra és a lakó-pihenő övezetekre. A szabályok figyelmen kívül hagyása nemcsak bírságot vagy parkolási pótdíjat jelenthet. Bizonyos esetekben a rendőrség, a közterület-felügyelet vagy a közút kezelője az autó elszállításáról is intézkedhet, ennek költsége pedig az üzembentartót terhelheti.
Hirdetés
Nem ugyanaz a megállás és a várakozás
A hétköznapi nyelvben szinte minden álló autóra azt mondjuk, hogy parkol, a KRESZ azonban különbséget tesz a megállás és a várakozás között. Megállásról beszélünk például akkor, amikor a jármű csak a be- vagy kiszálláshoz, illetve a folyamatos fel- vagy lerakodáshoz szükséges ideig marad egy helyben. Más esetben akkor számít megállásnak az egy helyben tartózkodás, ha a vezető a járműnél marad, és az legfeljebb öt percig tart. Ha ennél hosszabb ideig áll az autó, az már várakozásnak minősül. Ezért nem ugyanaz a jelentése a Várakozni tilos és a Megállni tilos táblának sem. Várakozni tilos jelzésnél bizonyos feltételekkel rövid megállás még lehetséges, míg Megállni tilos tábla esetében főszabály szerint az ötperces megállás sem megengedett.
Így kell alaphelyzetben megállni az út szélén
A KRESZ főszabálya alapján a járművel az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan és egy sorban lehet megállni, ha közúti jelzés nem rendelkezik másként. A megállási szándékot irányjelzővel is jelezni kell. Egyirányú úton bizonyos feltételek mellett a bal oldalon is meg lehet állni. Ehhez azonban a jármű mellett az úttest jobb széléig legalább 5,5 méter széles helynek kell maradnia. Lakott területen kívül pedig lehetőség szerint az úttesten kívül kell megállni.
Hirdetés
Tábla nélkül is szabálytalan lehet a parkolás
Az egyik leggyakoribb tévedés, hogy ahol nincs tiltó tábla, ott automatikusan szabad parkolni. Ez nem így van. Tilos például úgy megállni, hogy az autó eltakarjon egy közlekedési lámpát vagy jelzőtáblát. Nem szabad olyan helyen sem megállni, ahol az álló jármű és a záróvonal, illetve az út másik oldalán lévő jármű között nem marad legalább három méternyi szabad hely. Beláthatatlan kanyarban, bukkanó közelében vagy más olyan útszakaszon sem lehet megállni, ahol az autót a többi közlekedő nem tudja megfelelő távolságból észlelni. Az pedig, hogy mások is ugyanott parkolnak, önmagában semmit nem bizonyít a hely szabályosságáról.
Kereszteződésnél számít az öt méter
Útkereszteződésben és körforgalomban főszabály szerint tilos megállni. Az úttestek széleinek metszéspontjától számított öt méteren belül szintén nem szabad megállni, kivéve, ha közúti jelzésből más következik. Ez azt jelenti, hogy egy sarok mellett látszólag kényelmesen elférő autó is szabálytalanul várakozhat. A szabály célja, hogy a parkoló jármű ne rontsa a beláthatóságot, és ne akadályozza a bekanyarodó forgalmat.
Hirdetés
A zebra előtt sem lehet akárhol megállni
A kijelölt gyalogos-átkelőhelyen természetesen tilos megállni, de a korlátozás nem ér véget a zebra szélénél. Személyautóval, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral és kézikocsival a gyalogátkelőhely előtt öt méteren belül sem szabad megállni. Más járműveknél ez a távolság 15 méter. Ennek biztonsági oka van: a túl közel parkoló jármű eltakarhatja a gyalogost a közeledő autós elől.
Járdára nem lehet csak azért felállni, mert van hely
Sokan gondolják úgy, hogy ha széles a járda, akkor két kerékkel nyugodtan fel lehet állni rá. A KRESZ ennél szigorúbb. Személyautóval a járdán részben vagy teljesen főszabály szerint csak akkor lehet megállni, ha ezt tábla vagy útburkolati jel megengedi. Emellett egyszerre több feltételnek is teljesülnie kell: a jármű legfeljebb a járda szélességének felét foglalhatja el, legalább 1,5 méternyi szabad helyet kell hagyni a gyalogosoknak, és a jármű tengelyterhelése sem haladhatja meg az 1000 kilogrammot. Vagyis hiába marad akár két méter a gyalogosoknak, ha nincs olyan közúti jelzés, amely megengedi a járdán történő megállást. Bizonyos járművekre ugyanakkor külön kivételek vonatkozhatnak.
Saját kapu elé sem mindegy, hogyan állunk
A kapubejárók környéke gyakori vitaforrás. A szabály szerint tilos úgy várakozni, hogy az autó akadályozza egy út menti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást, ha ehhez az ingatlannal rendelkezni jogosult nem járult hozzá. Ez azt jelenti, hogy a szabály nem egyszerűen minden kapubejáró előtt tiltja a várakozást minden körülmények között. Egy idegen ingatlan ki- vagy bejáratának elállása viszont nemcsak kellemetlenséget okozhat, hanem szabálytalan várakozásnak is minősülhet.
Hirdetés
Másik autót sem lehet elzárni
Nem szabad úgy várakozni, hogy egy másik, szabályosan parkoló jármű megközelítése vagy elindulása ellehetetlenüljön. Tipikus eset, amikor valaki egy másik autó mögé vagy mellé úgy áll be, hogy annak vezetője már nem tud kihajtani. A csak két percre álltam meg magyarázat önmagában nem feltétlenül jelent felmentést. A konkrét helyzet dönti el, hogy valóban megállásról van-e szó, illetve sérül-e közben más közlekedési szabály.
Buszmegállónál is pontos távolságokat kell tartani
Autóbusz-, trolibusz- és villamosmegállóknál sem lehet akárhol megállni. A megállóhelyet vagy taxiállomást jelző tábla előtt 15 méteren, utána pedig 5 méteren belül más járművel főszabály szerint tilos megállni, ha az útburkolati jel nem rendelkezik másként. Autóbuszöbölben sem lehet egyszerűen személyautóval parkolni. A szabály bizonyos, szűken meghatározott esetekben enged kivételt, például utasok ki- vagy beszállásánál.
A kerékpársáv nem ideiglenes parkolóhely
Tilos megállni kerékpársávon, nyitott kerékpársávon, kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton, valamint gyorsító-, lassító- és kapaszkodósávon is. Ez akkor is szabálytalan lehet, ha a sofőr csak néhány percre szeretne félreállni. A kerékpárosok számára kijelölt terület tehát nem használható rövid idejű parkolóként.
Hirdetés
Lakó-pihenő övezetben más szabályok is érvényesek
A lakó-pihenő övezetekben legfeljebb 20 km/órás sebességgel szabad közlekedni, és fokozott figyelmet kell fordítani a gyalogosokra és kerékpárosokra. Ha nincs külön járda, a gyalogosok akár az út teljes szélességét is használhatják. Ilyen helyen járművel csak az erre kijelölt területen lehet várakozni. Ezért attól még nem válik szabályossá egy parkolás, hogy az autó fizikailag elfér az út szélén.
A parkolójegy sem tesz szabályossá egy tiltott helyet
Fizetős parkolóövezetekben két külön kérdést kell vizsgálni. Az egyik, hogy a KRESZ szerint szabályosan áll-e az autó. A másik, hogy a várakozási díjat megfelelően megfizették-e. A helyi parkolási díjak, időszakok, kedvezmények és engedélyek településenként, sőt egy városon belül zónánként is eltérhetnek. A Várakozási övezet tábla pedig egy teljes területre is meghatározhat feltételeket egészen az övezet végét jelző tábláig. Fontos: attól, hogy valaki megvette a parkolójegyet, egy zebrához vagy kereszteződéshez túl közel álló autó még nem lesz szabályosan elhelyezve.
A füves terület sem automatikusan parkoló
Parkok, füvesített közterületek és más, közlekedésre ki nem jelölt területek esetén helyi önkormányzati szabályok is korlátozhatják a járművek elhelyezését. Ezért abból, hogy nincs a közelben Megállni tilos tábla, nem következik automatikusan, hogy egy zöldterületre fel lehet hajtani és ott lehet hagyni az autót. Ilyen helyzetben a helyi rendelkezéseket is figyelembe kell venni.
Mozgáskorlátozott helyre jogosulatlanul különösen kockázatos beállni
A mozgáskorlátozott személyek számára fenntartott parkolóhelyeket csak megfelelő jogosultsággal lehet használni. A parkolási igazolványt a szabályoknak megfelelően kell elhelyezni a járműben. A jogosulatlan használat ráadásul azok közé az esetek közé tartozhat, amelyeknél az autó elszállítására is lehetőség nyílhat.
Hirdetés
Nem mindig áll meg a történet a bírságnál
Bizonyos szabálytalan megállások és várakozások esetén a járművet el is szállíthatják. A rendőrség, a közterület-felügyelet vagy a közút kezelője egyes megállási tilalmak megsértésénél, rakodóhely szabálytalan elfoglalásakor vagy mozgáskorlátozottak számára fenntartott hely jogosulatlan használatakor is intézkedhet. Az elszállítás költsége az üzembentartót terhelheti. Külön szabályok vonatkoznak a rendszám nélkül közterületen tárolt járművekre is. Főútvonalon ilyen jármű nem tárolható, mellékútvonalon pedig közterület-használati engedély nélkül legfeljebb tíz napig maradhat.
Nem elég a tiltó táblákat figyelni
Parkolóhely keresésekor tehát nem csupán azt kell megnézni, van-e a közelben Megállni tilos vagy Várakozni tilos jelzés. Figyelni kell arra is, hogy megfelelő távolságra vagyunk-e a kereszteződéstől és a zebrától, nem akadályozunk-e kapubejárót, buszmegállót vagy másik járművet, nem lógunk-e rá kerékpársávra, illetve marad-e elegendő hely a forgalom számára. Járdára pedig személyautóval főszabály szerint csak akkor lehet felállni, ha azt megfelelő tábla vagy útburkolati jel engedélyezi, és valamennyi további feltétel teljesül.
A legbiztosabb kérdés ezért parkoláskor nem az, hogy van-e tiltó tábla, hanem az, hogy a KRESZ szabályai alapján maga a hely alkalmas-e egyáltalán a várakozásra.
