Hirdetés
Sváby András, a közismert televíziós műsorvezető, nemrégiben szívhez szóló vallomást tett arról, miért nem tud megválni gyermekkori otthonától még szülei halála után sem. Az “Adom a napom” című műsorban beszélt arról, hogyan élt családjával a V. kerületben. Édesapja, Sváby Lajos, egy festőművész és egyetemi adjunktus volt, aki gyakran küzdött a megélhetésért.
Hirdetés
Sváby Lajos 2020-ban hunyt el, egy évvel felesége halála után. Sváby András elmesélte, hogy a család anyagi helyzete változó volt, attól függően, hogy apja mennyi képet tudott eladni. A műsorvezető számára azonban érzelmi okokból nehéz elszakadni az üresen álló otthontól.
Hirdetés
„Amikor kisgyerek voltam, és még nem dolgozott a Képzőművészeti Főiskolán tanárként, akkor vagy eladott képet, vagy nem adott el képet. Amikor eladott képet, akkor habzsidőzsi volt, akkor relatíve jól éltünk, amikor pedig nem adott el képet, akár három-négy-öt hónapig, fél évig, akkor meg elképesztő córesz volt” – mesélte, és hozzátette, sajnos volt olyan, hogy egy festményhez egy üveg alkoholt is elfogyaszott az édesapja.
„Volt, hogy próbáltam ott maradni, de nem ment. Ha ott kéne aludnom, azt hiszem, nem jönne álom a szememre” – vallotta be szomorúan. Bár rendszeresen látogatja a lakást, belátja, hogy ideje lenne továbblépni. Azonban az édesapja hagyatéka még mindig kérdéses számára, hogy mihez is kezdjen vele. Különösen kedvesek számára azok a művek, melyeket édesapja készített, főleg az egyik első portré, amit az édesanyjáról készített a hatvanas években.
Hirdetés
„Tudom, hogy az ember otthona igazából a lelkében van, és ez csak egy hely, egy lakás, és ezen túl kéne lépnünk. Amik fontosak voltak, azokat már valójában elvittem. Például van egy ceruzacsonk, amit betettem a kabátom zsebébe, és azzal szoktam a lottót kitölteni. (…) Valahonnan föntről szerintem figyelnek engem, és már úgy vannak vele, hogy engedjem már el őket, ez az élet rendje” – mondta Sváby András.
