Hirdetés
A burgonya a magyar háztartások egyik legalapvetőbb élelmiszere, ezért már egy kisebb áremelkedést is sok család gyorsan megérez. Most azonban nemcsak az árak miatt érkeztek kedvezőtlen hírek: a májusi fagyok, a tartós csapadékhiány és a termőterület folyamatos zsugorodása miatt az idei hazai termés is jelentősen visszaeshet A korai újburgonya júniusi átlagára kilogrammonként már 633 forint volt, ami 13 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi szintnél. Eközben a gazdák jóval kisebb termésről számolnak be Ez még nem jelenti azt, hogy a burgonya egyszerűen eltűnne a boltok polcairól. Sokkal inkább az várható, hogy a hazai készlet hamarabb kifogyhat, és nagyobb mennyiségű importra lehet szükség.
Hirdetés
Már most érezhető a drágulás
A Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozó beszámolók szerint júniusban a korai újburgonya átlagára kilogrammonként 633 forint volt Ez éves összevetésben 13 százalékos drágulást jelent A tényleges bolti és piaci árak természetesen eltérhetnek ettől. Az ár függhet a burgonya fajtájától, minőségétől, származási helyétől és attól is, hol vásárolják meg Egy tatabányai piaci körképben például 590 és 680 forint közötti kilogrammonkénti árakat tapasztaltak.
A magasabb ár ellenére sem feltétlenül keresnek többet a termelők
A vásárlók számára könnyen úgy tűnhet, hogy a magasabb burgonyaár automatikusan nagyobb bevételt jelent a gazdáknak. A termelők helyzete azonban ennél jóval összetettebb. Az elmúlt időszakban emelkedtek a munkabérek, az energia- és öntözési költségek, miközben a külföldről vásárolt vetőburgonyát is kedvezőtlenebb forintárfolyam mellett kellett beszerezni. A drágulás jelentős részét ezért már eleve elviszik a magasabb termelési költségek. Sok gazdaság számára az áremelés nem extra nyereséget jelent, hanem egyszerűen azt, hogy egyáltalán fenn tudják tartani a termelést.
Hirdetés
A májusi fagy komoly károkat okozott
A késő tavaszi hideg különösen érzékenyen érintette a burgonyát. A májusi fagy több termőterületen is visszavetette a növények fejlődését, ami már a korai betakarítás eredményein is meglátszik Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban így fogalmazott:
„Az újburgonyát elkezdték betakarítani két-három hete, és 20-30 százalékos terméscsökkenést jelentettek, az egyébként 15-20 százalékos felületcsökkenés mellett, tehát az idei évben hiány lesz a burgonyából.”
A helyzetet tehát két tényező egyszerre súlyosbítja: kisebb területen termesztenek burgonyát, és az egy hektárra jutó termés is gyengébb lehet.
Hirdetés
A szárazság tovább rontja a kilátásokat
A fagy után a tartós csapadékhiány okoz újabb problémát A gazdák szerint a talajból jelentős mennyiségű nedvesség hiányzik, ezért öntözés nélkül egyre bizonytalanabbá válik a termesztés. Az öntözés ugyanakkor komoly költséggel jár. Energia, szivattyúk, csőhálózat, víztárolás és folyamatos felügyelet szükséges hozzá. Ráadásul nem minden termőterület közelében áll rendelkezésre elegendő víz. A szélsőségesebb időjárás ezért egyre kevésbé tekinthető egyszeri problémának, inkább tartós kockázattá válik a burgonyatermelők számára.
Tíz év alatt nagyjából megfeleződött a termőterület
A magyar burgonyatermesztés visszaszorulása már hosszabb ideje tart. Jelenleg körülbelül 5000 hektáron termesztenek burgonyát Magyarországon, ami nagyjából fele a tíz évvel korábbi területnek. A csökkenés hátterében egyszerre több tényező áll. Drága a szükséges speciális géppark, költséges az öntözés, magasak az energia- és munkaerőköltségek, kiszámíthatatlanabb az időjárás, miközben az importtermékekkel is versenyezni kell. Csizmadi Imre szerint a 2000-es években még 24–25 ezer hektáron termesztettek burgonyát Magyarországon. Ehhez képest a mai termőterület már csak töredéke az akkori szintnek.
Hirdetés
Tényleg hiánycikk lehet a burgonya?
A szakmai figyelmeztetésekben szereplő hiány nem feltétlenül azt jelenti, hogy a vásárlók üres polcokkal találkoznak majd. Elsősorban arról van szó, hogy a magyar termés várhatóan nem lesz elegendő a teljes hazai igény kielégítésére. A kieső mennyiséget importból lehet pótolni, többek között Franciaországból, Németországból vagy Hollandiából. Magyarország már jelenleg sem képes egész évben kizárólag hazai burgonyával ellátni a piacot. Télen és tavasszal eddig is jelentős szerepet kapott az import. A gyengébb idei termés miatt azonban ez az időszak korábban kezdődhet.
Az import az árakat is bizonytalanabbá teheti
A nagyobb külföldi kitettség nem feltétlenül jelent automatikusan drágulást, de több olyan tényező jelenik meg, amelyre Magyarországnak nincs közvetlen ráhatása. Az importburgonya árát befolyásolja a külföldi termés mennyisége, az energiaár, a szállítási költség és a forint árfolyama is. Ha Európában több nagy burgonyatermelő országban egyszerre gyengébb lesz a termés, az könnyen megjelenhet a magyarországi árakban is.
Hirdetés
A szakma magyar burgonya vásárlására biztat
Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke arra kérte a vásárlókat, hogy ahol lehetőségük van rá, válasszanak hazai burgonyát. Ennek gazdasági oka is van. Ha a magyar termelők elfogadható árat kapnak a terményért, nagyobb esély van arra, hogy a következő szezonban is burgonyát ültessenek. Csizmadi Imre szerint kilogrammonként akár 50 forint többletbevétel is komoly segítséget jelenthet egy nagyobb termelőnek. Egy évente ezer tonnát előállító gazdaságnál ez már akkora összeg lehet, amelyből gépet vásárolhatnak vagy fejlesztést finanszírozhatnak.
Így lehet felismerni a magyar burgonyát
A boltokban fel kell tüntetni a burgonya származási országát, ezért vásárlás előtt érdemes megnézni a termék mellett elhelyezett tájékoztatót. Piacon pedig érdemes rákérdezni arra, honnan származik az áru, milyen fajta, újburgonyáról vagy tárolt burgonyáról van-e szó, illetve milyen felhasználásra ajánlják. A magyar burgonya természetesen nem automatikusan jobb minden külföldi terméknél. A hazai áru választásának egyik legfontosabb előnye a rövidebb szállítási út, valamint az, hogy a vásárlás közvetetten hozzájárul a hazai termelés fennmaradásához.
A tárolással is sok pénzt lehet megmenteni
A drágább burgonyánál különösen kellemetlen, ha a megvásárolt mennyiség egy része idő előtt megromlik. A burgonyát hűvös, száraz és sötét helyen érdemes tartani. Fény hatására megzöldülhet, ezért nem ajánlott hosszabb időre világos konyhapulton hagyni. Teljesen légmentesen sem célszerű tárolni. Papírzacskó, vászonzsák vagy jól szellőző rekesz megfelelőbb lehet. Az újburgonya magasabb víztartalma és vékonyabb héja miatt rövidebb ideig tárolható, ezért ezt célszerű hamarabb elfogyasztani.
Hirdetés
Évente jelentős mennyiséget fogyasztunk
A magyarok egy főre jutó éves burgonyafogyasztása körülbelül 26 kilogramm. Ez alapján egy kisebb kilogrammonkénti drágulás önmagában még nem feltétlenül jelent hatalmas éves pluszkiadást. A családok számára inkább az jelent problémát, hogy a burgonya drágulása más élelmiszerek, az energia és egyéb háztartási kiadások emelkedésével együtt jelenik meg. Egyetlen terméknél talán csak néhány száz forint a különbség, egy teljes bevásárlás során azonban ezek az összegek összeadódnak.
A következő hónapok még sok mindent eldönthetnek
A jelenlegi szakmai becslések alapján az idei magyar újburgonyatermés jelentősen kisebb lehet az előző évinél. Emiatt a hazai készletek is gyorsabban elfogyhatnak. Hogy ez pontosan milyen árakat eredményez, még több tényezőtől függ. Az őszi burgonyatermés, az európai kínálat, az importárak és a forint árfolyama egyaránt alakíthatja a helyzetet. Ezért egyelőre nem lehet biztosan kijelenteni, hogy rendkívüli vagy tartós áremelkedés következik. Az már most látszik, hogy a burgonya ára nem követte több más élelmiszer árcsökkenését. A KSH júniusi jelentése szerint a burgonyát is magában foglaló tágabb termékcsoport ára éves összevetésben 7,6 százalékkal nőtt, míg a korai újburgonyánál 13 százalékos drágulást mértek.
Nemcsak az idei árakról van szó
A burgonyapiac jelenlegi helyzete hosszabb távú problémára is rámutat. Az egyre kisebb hazai termőterület, a magas termelési költségek, a szélsőséges időjárás és az importverseny együttesen arra ösztönözhet további termelőket, hogy felhagyjanak a burgonyatermesztéssel. Ha a folyamat folytatódik, Magyarország még nagyobb mértékben szorulhat külföldi burgonyára. Ez pedig azt is jelentheti, hogy a hazai fogyasztók egyre jobban ki lesznek téve a nemzetközi termés, az árfolyamok és a szállítási költségek változásának. Az idei gyengébb termés ezért jóval többről szól annál, hogy néhány tíz forinttal drágább-e egy kilogramm krumpli. Hosszabb távon az is kérdés, hogy hány magyar termelő marad még a piacon.
