A fiatal házaspár vesz egy új szekrényt.
A férj hajnalban elmegy dolgozni és amikor reggel az első villamos elmegy a ház előtt, a szekrényajtó magától kinyílik.
A feleség becsukja, de a következő villamosnál megint kinyílik.
Ez így megy egész nap, mire a feleség megunja és felhív egy asztalost, hogy szerelje meg.
Áll a szerelő meg a feleség a szekrényajtó előtt, és amikor a villamos jön, az mindig kinyílik.
– Hát sajnos innen nem látok semmit, lehet, hogy belül van a baj, én beállok a szekrénybe, csukja rám az ajtót, hátha belülről látom, mi a hiba. – mondja a szerelő.
Amikor a szerelő beáll a szekrénybe, a feleség rácsukja a szekrényajtót, pont megérkezik a férj, veszi le a kabátját, és be akarja akasztani a szekrénybe, amikor meglátja bent a szerelőt.
– Maga mit csinál itt? – kérdi.
– Mondja, elhiszi nekem, ha most azt mondom, hogy a villamosra várok?

+ Bónusz

Még fiatal ügyvéd voltam, épp megkaptam az irodámat, s már vártam is, kik jönnek.
Kis idő múlva az üvegajtómon keresztül emberi árnyékot vettem észre, s úgy gondoltam, az első ügyfelemre jó benyomást kell tennem, ezért felvettem a telefonkagylót és képzelt beszélgetésbe kezdtem.
Valahogy így hangzott: – Igen, Mr John, megpróbálok időt szakítani az Ön jelentéktelen kis ügyére is, csak az az igazság, nagyon elfoglalt vagyok, hisz tudja, sok az ügyfél.
Ekkor letettem a kagylót, és gondolván, hogy nagy hatással voltam első ügyfelemre, így szóltam:
– Jó napot! Kérem foglaljon helyet! Miben lehetek szolgálatára?
És a válasz:
– A telefonszerelő vagyok, mondták, hogy itt még nincs bekapcsolva a telefon!